Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Olaszországban márciusban az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, a 12 havi infláció pedig a négy és fél éves csúcsot jelentő januári és februári 3 százalékról 2,8 százalékra mérséklődött az olasz statisztikai hivatal adatai szerint. Az áremelkedés üteme ezzel közelebb került az eurózóna 2,6 százalékos februári átlagához, de még mindig messze meghaladja az ECB 2 százalékos plafonját. A Reuters által megkérdezett elemzők 0,2, illetve 2,9 százalékra számítottak. A EU-szabványok szerint kalkulált harmonizált árindex 0,3, illetve 2,6 százalékkal emelkedett. A BSE és a száj- és körömfájás nem éreztette hatását a márciusi árakban: az élelmiszerek csak 0,3 százalékkal drágultak az előző hónaphoz képest a februári 0,8 és a januári 0,5 százalék után. A kergemarhakórral kapcsolatos aggodalmak következtében februárban jelentősen emelkedett a hal, a csirke- és a bárányhús ára.
Az inflációs nyomás enyhülésére utal, hogy a termelői árak az egy nappal korábban közzétett adatok szerint februárban csak 0,1 százalékkal emelkedtek havi és 4,9 százalékkal éves összehasonlításban, ami a legalacsonyabb ütem az elmúlt 12 hónapban. A Bloomberg által megkérdezett elemzők 0,2 százalékos havi növekedésre számítottak. A bérek januárban 1,8, februárban 2,0 százalékkal nőttek éves összehasonlításban, jóval elmaradva a fogyasztói árak emelkedésétől. A bérek növekedése több mint egy éve elmarad az inflációtól, főként a munkáltatók és a szakszervezetek között létrejött megállapodások eredményeképpen.
A tavaly felgyorsult gazdasági növekedés következtében januárban is folytatódott a munkanélküliség csökkenése: az állástalanok aránya a 2000. októberi 10 százalékról januárban 9,9 százalékra, 1993 januárja óta a legalacsonyabb szintre csökkent. Az év első hónapjában, mint a Bloomberg rámutat, 80 ezer új munkahelyet teremtettek. Olaszországban hagyományosan a legmagasabb a munkanélküliség a legfejlettebb ipari országok között, 1998 közepe óta azonban folyamatosan csökken az állástalanok aránya, megközelítve az eurózóna 8,8 százalékos januári átlagát. A fejlett iparral rendelkező északi területeken 4,1 százalékos volt a munkanélküliség - ami helyenként már munkaerőhiányt okoz -, az ország közepén 7,8, míg délen 20 százalék az arány.
(NAPI)
