Az ECB kormányzótanácsának tegnapi ülésén változatlanul hagyta az eurózóna kamatait, így a marginális hitelkamat 5,75, a betéti kamat 3,75, az irányadó kéthetes repokamat minimuma pedig 4,75 százalék maradt. Ezzel a világ vezető központi bankjai közül az ECB maradt továbbra is az egyetlen, amely az idén még nem mérsékelt kamatot. A döntés bejelentését követően az euró 0,882 dollárra, tavaly december 14. óta nem látott szintre süllyedt a szerdán a New York-i záráskor kialakult 0,8882 dollárhoz képest.
A Bloomberg által idézett elemzők ezt azzal magyarázták, hogy minél tovább vár ki az ECB a kamatcsökkentéssel, annál nagyobb a gazdaság lassulásának a kockázata.
Az elemzők többsége nem is várt enyhítést (a Bloombergnek nyilatkozó 26 közül 16, a Reutersnak nyilatkozó 30-ból pedig 17 a végül meghozott döntésre számított). A változtatás ellen szólt, hogy a térség 12 havi inflációja februárban 2,6 százalékra gyorsult a januári 2,4 százalékról, messzebbre kerülve az ECB 2 százalékos inflációs plafonjától. A bank monetáris politikáját megszabó másik irányadó tényező, az M3 pénzmennyiségi mutató februárban év/év alapon 4,7 százalékkal, a januárra kimutatottal azonos mértékben bővült és az ingadozásokat kiszűrő háromhavi mozgóátlag 4,8 százalékos értéke továbbra is meghaladja a 4,5 százalékos referenciaértéket.
A kormányzótanács egyes tagjainak az elmúlt napokban tett nyilatkozatai viszont mégiscsak mérséklési várakozásokat gerjesztettek, mert arra utaltak, hogy az inflációs nyomás felerősödésének kockázata kisebb lett, ugyanakkor a gazdaság növekedésének kilátásai kedvezőtlenebbé váltak (NAPI Gazdaság, 2001. március 28., 2. oldal). Ezeket a vélekedéseket támasztották alá a térség két vezető gazdaságáról tegnap közzétett adatok is. Németországban a gépipari rendelésállomány év/év alapon 5 százalékkal esett vissza, ezen belül a belföldi kereslet szintén 5, a külföldi pedig 6 százalékkal. Az eurózóna legnagyobb gazdaságáról korábban közzétett adatok is a gazdasági növekedés lassulását jelzik előre, minthogy a müncheni Ifo üzleti bizalmi indexe februárban az egy hete közölt adat szerint másfél éves mélypontra zuhant. A kutatóintézet tegnap közzétett felméréséből pedig az derül ki, hogy a gazdaság mind a négy meghatározó szektorának vállalatai - az építőipari, a feldolgozóipari, a nagy- és kiskereskedő cégek - romló kilátásokról számoltak be, a jelenlegi feltételeket és a fél év múlva várhatóakat illetően egyaránt. Franciaországban az általános üzleti bizalom indexe a februári 13-ról 3 pontra zuhant - ez a derűlátó és a borúlátó vállalatvezetők közötti különbség -, és a statisztikai hivatal szerint a termelés kilátásai egyértelműen romlottak, tekintettel arra, hogy a feldolgozóipari vállalatokra vonatkozó index másfél éves mélységbe, 111 pontra süllyedt a februári 113 pontról.
B. P. A.
