Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Világbank tegnap bejelentette, hogy regionális irodát nyit Zágrábban, ahonnan a Horvátországnak, Bulgáriának és Romániának nyújtott támogatást fogják koordinálni. A nemzetközi pénzintézet így hatékonyabban közre tud működni a nyugat-európai államok által 1999-ben kezdeményezett stabilitási paktumban célul tűzött biztonsági, infrastrukturális és gazdasági célok megvalósításában és az EU-tagságra történő felkészülésben - nyilatkozta Andrew Vorvink, a Világbank regionális igazgatója. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) ugyancsak bejelentette, hogy 12 millió euró hitelt nyújt a HBOR horvát állami fejlesztési banknak a kis- és középvállalkozások támogatására. Az Európai Fejlesztési Tanács (CEB) további 8 millióval járul hozzá az alaphoz. A Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsa kedden 14 hónapra szóló, 255 millió dolláros készenléti hitelt hagyott jóvá Horvátország számára, amely 1997 óta nem vett részt IMF-hitelprogramban. Zágráb azonnal lehívhat 51 millió dollárt a hitelkeretből, de mint az IMF hangsúlyozza, az ország jelentős devizatartalékokkal rendelkezik, hitelpiaci megítélése kedvező, így nincs szüksége az összegre, a létrejött megállapodás inkább jelzésértékű. A horvát kormány által meghirdetett ambiciózus program sikeres végrehajtásához azonban feltétlenül szükség lesz a kormány eltökéltségére, valamint a parlament és a közvélemény támogatására - hangsúlyozta Stanley Fischer, az IMF vezérigazgató-helyettese.
Az IMF-hitel jóváhagyását a tavaly decemberben kötött megállapodás tette lehetővé, amely azt követően jött létre, hogy Zágráb belement a közkiadások csökkentésébe. A Reuters által idézett elemzők szerint a hitel jóváhagyása azt is jelzi, hogy az országnak az új kormány erőfeszítései nyomán sikerült kitörnie a korábbi elszigeteltségből és előrelépnie az uniós csatlakozáshoz vezető úton. Zágráb a jóváhagyott programban egyebek között célul tűzte ki a privatizáció és a piaci liberalizálás felgyorsítását, a költséges egészségügyi, valamint az állami nyugdíjrendszer reformját. A tervezet a tavalyi 3,5 százalék után hosszabb távon évi 4-4,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol, miközben a 12 havi infláció a tavaly év végi 7,5 százalékról 4,5 százalékra csökken. Horvátország a Standard & Poor'stól BBB mínusz, a Moody'stól Baa3 hitelbesorolást kapott, mindkettő a befektetési kategória alsó szélének felel meg.
(NAPI)
