Az ECB kormányzótanácsa tegnapi telekonferenciás ülésén változatlan szinten hagyta az eurózóna kamatait, így a marginális hitelkamat 5,75, a betéti kamat 3,75, az irányadó kéthetes repokamat pedig 4,75 százalék maradt. Az elemzők egyöntetűen erre a döntésre számítottak, de abban is majdnem teljes az egyetértés a piacon, hogy a bank a második negyedévben legalább 25 bázisponttal mérsékli a kamatot. Az ECB vezetőinek korábbi nyilatkozataiból és a legutóbbi havi jelentésből az derült ki, hogy a kormányzótanács bizakodó az eurózóna gazdasági kilátásait illetően és nem látja jelét annak, hogy az USA gazdasági fékeződése számottevő és hosszan tartó kedvezőtlen hatással lenne a térség növekedésére.
A monetáris politika alakításánál figyelembe vett M3 pénzmennyiségi mutató éves bővülése - részben a korábbi kamatemelések nyomán - lassan a 4,5 százalékos célkitűzés közelébe csökken, de az infláció már korántsem a bank kívánsága szerint alakul. Januárban a 12 havi infláció 2,4 százalékra csökkent a decemberi 2,6 százalékról, de a ma közzéteendő februári adatot illetően elemzők újra 2,6 százalékot várnak. Wim Duisenberg, az ECB elnöke legutóbb úgy vélte, három-négy hónapig is eltarthat, amíg az infláció a bank által felső határként megszabott 2 százalék közelébe kerül, de a Dow Jones által idézett elemzők szerint ez tovább is tarthat, mert a mélyülő agrárválság felnyomja az élelmiszerárakat. Franciaországban az előzetes adatok szerint főként ez okozta a fogyasztói árak februári emelkedését (NAPI Gazdaság, 2001. március 14., 2. oldal).
A Bloomberg által megkérdezett elemzők szerint viszont az ECB nem várhat túl hosszú ideig a kamatcsökkentéssel, mert az USA és Japán gazdasága egyaránt gyengélkedik és ez előbb-utóbb érezhető lesz a térségben is, amint erre a zuhanó részvényárfolyamok is utalnak. Az eurózóna három legnagyobb gazdaságából egyformán figyelmeztető jelek érkeznek: Németországban a vezető kutatóintézetek sorra lefelé módosítják ez évi GDP-bővülési prognózisaikat, a francia jegybank legutóbbi jelentése szerint a második negyedévben valószínűleg tovább lassul a növekedés, az olasz jegybank pedig féléves beszámolójában 2,5 százalékos idei növekedést helyezett kilátásba a kormány által várt 2,9 százalék helyett.
B. P. A.
