Tavaly a mai 12 taggal számolt eurózóna valamennyi országában csökkent a költségvetési hiány, az aggregált deficit pedig fél százalékponttal a GDP 0,7 százalékára mérséklődött - közölte tegnap ismertetett jelentésében a brüsszeli bizottság. A dokumentumban azt foglalták össze, miként tettek eleget az egyes országok, az eurózóna, illetve az EU tavaly tavaszi csúcsértekezletén elfogadott gazdaságpolitikai irányelveknek. Brüsszel elismerte, hogy mindegyik országban előrehaladást értek el a büdzsé konszolidálásában, de a jelentés hozzáteszi, hogy a helyzet javulása alapvetően a vártnál nagyobb gazdasági növekedésből fakad. Az eurózóna országai ugyanakkor összességükben nem ragadták meg az alkalmat arra, hogy javítsák gazdaságuk alapszerkezetét. A kormányok messzebb is mehettek volna, például kiadásaik lefaragásában, ami pedig a következő évekre kitűzött célokat illeti, azokat valószínűleg nehéz lesz teljes mértékben elérni, részben azért, mert az adócsökkentéseket számos országban nem ellensúlyozzák megszorításokkal. A bizottság arra számít, hogy a tavalyi 3,4 százalék után az idén lassul a növekedés az EU-ban, javarészt az USA-ban tapasztalható gyors lefékeződés hatására. A testület gazdasági ügyekért felelős tagja, Pedro Solbes a múlt héten újságírók előtt azt mondta - emlékeztet a Reuters -, hogy Brüsszel módosítani fogja az eurózóna, illetve az EU idei GDP-növekedésére adott prognózisát: mindkettőt 3 százalék körülire várják a korábban jelzett 3,2, illetve 3,1 százalék helyett. A bizottság szóvivője ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy április 25-éig nem adnak ki új előrejelzést.
A munkaerőpiac helyzetét taglaló fejezetben a bizottság elégedetten nyugtázta, hogy a jelenlegi mérsékelt bérnövekedési irányzat vélhetőleg a következő évben is megmarad. 2000 harmadik negyedévében 3,2 százalékkal nőttek a bérek az eurózónában, ami azt mutatja, hogy a munkaerőpiac szerkezeti reformja mérsékelni tudta a növekvő olajárak sokkoló hatását.
(NAPI)
Szabó Márta