Az EU mezőgazdasági minisztereinek brüsszeli értekezletén nem közeledtek az álláspontok a BSE-válság kezelését illetően: Berlin - részben etikai okokból - elutasítja a szarvasmarha-állomány ritkítására tett brüsszeli javaslatokat, Párizs viszont mindenekelőtt a szektornak nyújtott anyagi támogatással véli megoldani a helyzetet. Franz Fischler, a brüsszeli bizottság agrárügyekért felelős tagja olyan intézkedéscsomagot terjesztett be, amelynek értelmében az év végéig meghosszabbítanák a 30 hónapnál idősebb szarvasmarhák felvásárlását, júliustól azonban már nem lenne kötelező a kényszervágásra kerülő állatok megsemmisítése és a tagállamok dönthetnék el, hogy negatív BSE-teszt esetén a levágott állatok húsát lefagyasztják-e (NAPI Gazdaság, 2001. február 15., 2. oldal).
Fischler egyúttal a kevésbé intenzív gazdálkodás felé terelné az ágazatot: a jövőben csak a 90-nél kevesebb szarvasmarhát tartó gazdaságoknak juttatna brüsszeli kiegészítést. Az intézkedéscsomag más elemei tízszázalékos támogatáscsökkenést eredményeznének, ami nem bizonyult népszerű ötletnek. Párizs úgy véli, hogy a válság miatti veszteségért az EU kasszájából kell kárpótolni a gazdákat, és visszautasítja, hogy erre nincs fedezet. Ez csupán elosztás kérdése - nyilatkozta Brüsszelben Jean Glavany francia miniszter, aki nem ellenzi az állatok megsemmisítését. Végül is a döntést a jövő havi agrárcsúcsra halasztották, s ekkorra a brüsszeli bizottság várhatóan módosított tervet tesz az asztalra.
Az EU állat-egészségügyi illetékesei ugyanakkor a brit eredetű élő állatok, valamint hús- és tejtermékek exporttilalmának március 9-éig való meghosszabbítását javasolták a bizottságnak; a szigetországi száj- és körömfájásjárvány miatti zárlat határideje eredetileg holnap járt volna le (NAPI Gazdaság, 2001. február 22., 2. oldal). A brit hatóságok tegnap március 23-áig meghosszabbították a saját hatáskörben elrendelt kiviteli tilalom március 2-án lejáró határidejét. Nagy-Britanniában e héten legalább 15 ezer patás háziállatot semmisíttetnek meg, és másutt is radikális eszközöket vetnek be a fertőzés megakadályozására. Franciaországban levágnak és elégetnek 20 ezer birkát, amelyeket főként a muzulmán ramadánt lezáró ünnepre való készülődés jegyében vittek be Nagy-Britanniából, sőt mint a mezőgazdasági miniszter közölte, minden bizonytalan származású állatot meg fognak semmisíteni. Hollandiában már 11 500 sertést, közel 3 ezer juhot és 1900 szarvast pusztítottak el, feltételezve, hogy fertőzött brit nyájjal kerülhettek kapcsolatba. Németországban az eddig kényszervágásra ítélt 350 birkán felül a hatóságok több ezer állat megsemmisítésére készülnek. A repülőtereken és a pályaudvarokon az utasokat ellenőrzik, hogy nem hoztak-e magukkal brit hús- vagy tejterméket. Az ágazati kereskedelmi szervezet szerint a brit importból kieső birkahúst várhatóan új-zélandi vásárlásokkal fogják pótolni.
A spanyol agrárminiszter 540 Nagy-Britanniából importált sertés megsemmisítését rendelte el; a spanyol gazdák legerősebb érdekvédelmi szervezete azt javasolja, hogy a járvány feltartóztatása érdekében 15 napra teljesen állítsák le az EU-n belüli élőállat-szállítást.
F. G. T.-G. S.
