Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A lengyel GDP tavaly éves összehasonlításban 4,1 százalékkal növekedett, ami pontosan megegyezik az egy évvel korábbi bővüléssel és kissé elmarad mind a kormány 4,2 százalékos előrejelzésétől, mind a Reuters által megkérdezett elemzők 4,4 százalékos várakozásától. A varsói statisztikai hivatal nem közölt negyedik negyedévi adatot; a kormány becslése szerint akkor év/év alapon 2,5 százalék volt a GDP-bővülés, ez a legkisebb negyedéves növekedés 1999 első három hónapja óta.
A korábbi években a lengyel gazdaság évente 5 százalék fölötti ütemben gyarapodott, egészen addig, amíg a jegybank az infláció visszaszorítása érdekében el nem kezdte emelni az irányadó kamatokat.
12 hónap alatt négyszer vitték feljebb, egészen a tavaly augusztus óta érvényes 19-23 százalék közti szintig, minek folytán 2000 harmadik negyedévére 3,3 százalékra lassult éves összevetésben a növekedés az második negyedév 5,2, illetve az első negyedév 6 százaléka után. 2000 egészében csupán 2,8 százalékkal növekedett a belföldi fogyasztás, szemben az 1999. évi 4,9 százalékkal, az állótőke-beruházások pedig 3,1 százalékkal bővültek az egy évvel korábbi 6,5 százalék után.
A kormány 5,1 százalékról 4,5 százalékra fogta vissza az idei évre vonatkozó GDP-növekedési prognózisát az ez évi költségvetési vita során. A tavalyinál valamivel nagyobb bővülés iránti reményeket egyebek közt az táplálja, hogy a múlt évben a várt 9 helyett 8,5 százalék lett az infláció és februárban talán már 8 százalék alatt lesz. A jegybank 6-8 százalék közti inflációt tűzött ki célul erre az évre, így az ezen belül maradó áremelkedés láttán az elemzők arra számítanak, hogy az első negyedévben eljön a kamatcsökkentés, amely lehet akár 100-150 bázispontos is. Az ezzel kapcsolatos reményeket erősíti az is, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya az év végére a GDP 6,2 százaléka lett, noha márciusban még 8,3 százalékos rekordmértéket mutatott. A folyómérleghiány nagy részéért felelős külkereskedelmi deficit a legfrissebb adatok szerint tavaly az első 11 hónapban 15,9 milliárd dollár lett, szemben az egy évvel korábbi 16,6 milliárddal. Az export ez idő alatt 15,3 százalékkal, 28,8 milliárd dollárra, míg az import csak 7,4 százalékkal, 44,7 milliárd dollárra nőtt.
(NAPI)
12 hónap alatt négyszer vitték feljebb, egészen a tavaly augusztus óta érvényes 19-23 százalék közti szintig, minek folytán 2000 harmadik negyedévére 3,3 százalékra lassult éves összevetésben a növekedés a második negyedév 5,2, illetve az első negyedév 6 százaléka után. 2000 egészében csupán 2,8 százalékkal növekedett a belföldi fogyasztás, szemben az 1999. évi 4,9 százalékkal, az állótőke-beruházások pedig 3,1 százalékkal bővültek az egy évvel korábbi 6,5 százalék után.
A kormány 5,1 százalékról 4,5 százalékra fogta vissza az idei évre vonatkozó GDP-növekedési prognózisát az ez évi költségvetési vita során. A tavalyinál valamivel nagyobb bővülés iránti reményeket egyebek közt az táplálja, hogy a múlt évben a várt 9 helyett 8,5 százalék lett az infláció és februárban talán már 8 százalék alatt lesz. A jegybank 6-8 százalék közti inflációt tűzött ki célul erre az évre, így az ezen belül maradó áremelkedés láttán az elemzők arra számítanak, hogy az első negyedévben eljön a kamatcsökkentés. Az ezzel kapcsolatos reményeket erősíti az is, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya az év végére a GDP 6,2 százaléka lett, noha márciusban még 8,3 százalékos rekordmértéket mutatott. A folyómérleghiány nagy részéért felelős külkereskedelmi deficit a legfrissebb adatok szerint tavaly az első 11 hónapban 15,9 milliárd dollár lett, szemben az egy évvel korábbi 16,6 milliárddal.
(NAPI)
