Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Egyesült Államok új elnöke, George W. Bush nem sokáig ünnepeltetheti magát: a Clinton-adminisztráció nyolc éve alatt folyamatosan erősödő, példátlanul hosszú, immár tíz éve tartó expanzió kifulladóban van. A gazdaság növekedési üteme az utóbbi időben napvilágot látott - többek között az export november havi 0,9 százalékos csökkenését és a fogyasztói bizalom e havi, váratlan mértékű visszaesését jelző - adatok szerint egyértelműen és számottevően lassul, sőt sorra jelennek meg a recessziót valószínűsítő előrejelzések. Bushnak mielőbb meg kell győznie a belföldi közvéleményt és az egyre duzzadó folyó fizetési mérleghiányt finanszírozó külföldi befektetőket, hogy a kampánya során hangoztatott ambiciózus ígéretei megvalósíthatóak. A monetáris politika oldaláról adottak a feltételek, amint azt a Fed meglepő, gesztusértékű, január 3-ai kamatcsökkentése bizonyítja.
A republikánus Bush három fő gazdaságpolitikai célt tűzött ki: az egészségügy és a társadalombiztosítás reformját, valamint nagymértékű adócsökkentést. Az egészségügy finanszírozását részben piaci alapokra kívánja helyezni, mivel demográfiai okokból egyre nő a rendszerre nehezedő nyomás; arról azonban keveset beszélt eddig, hogy miként képzeli el a biztosítással nem rendelkező mintegy 44 millió amerikai helyzetének rendezését. A társadalombiztosítás jelenleg a befizetésekből fedezi a folyó kifizetéseket, de ez a rendszer a borúlátó számítások szerint 2010-re az egészségügyhöz hasonlóan szintén finanszírozhatatlanná válik. Az elnök megengedné a nyugdíjbefizetések kis részének külön befektetési számlán való elhelyezését, ami valószínűleg nem lenne elég radikális változtatás (jelenleg minden 3,4 befizetőre egy eltartott jut, ám az arány változtatás nélkül 2040-re kettőre csökkenne).
Ezeket a problémákat eddig elfedte a prosperitás, a tőzsdei árfolyamok száguldása, a növekvő foglalkoztatás, ami az amerikaiak nagy részében azt az érzetet keltette, hogy a gazdaság felfelé ívelése örökké tart. A lendület azonban megtört, és ezt Bush tíz év alatt mintegy 1600 milliárd dollárt kitevő adócsökkentéssel kívánja megfordítani. Sokak szerint azonban nem lehet ilyen mértékben lefaragni az adókat, hiszen a gazdaság teljesítményének lassulása miatt várhatóan csökkenni fog a költségvetési többlet. A törvényhozásban a demokraták amúgy is meg tudják akadályozni a Bush-javaslat elfogadását, így - bár az új elnök ez ügyben gyors lépéseket ígért - minden bizonnyal csak hosszas alkudozást követően születik meg egy ésszerűbb mértékű és a lakosság szélesebb körének előnyös intézkedéscsomag.
Pete Domenici szenátor, a szenátus költségvetési bizottságába delegált republikánusok vezetője kijelentette, hogy a kongresszus költségvetési hivatala (CBO) e hónapban az októberi 4,56 milliárdról várhatóan közel 5,7 milliárd dollárra fogja módosítani a költségvetés 2001-2010 közötti időszakban keletkező - a társadalombiztosítási alapot is magába foglaló - többletére vonatkozó becslését, jelentősen megkönnyítve ezzel az adócsökkentések elfogadását.
B. P. A.
