Németországban tavaly 3,1 százalékkal bővült a bruttó hazai termék (GDP) az egy évvel korábbi 1,6 százalék után - jelentette be tegnap a szövetségi statisztikai hivatal. A 3 százalékos elemzői konszenzust meghaladó növekedés a leggyorsabb ütemet jelenti a két német állam egyesítése óta. A fő hajtóerő a GDP harmadát adó export volt, amely az előző évhez képest 12,9 százalékkal bővült, hála az év háromnegyed részében gyengélkedő eurónak. A GDP 60 százalékát kitevő lakossági fogyasztás 1,9 százalékkal nőtt, szemben az egy évvel korábbi 2,6 százalékkal.
Az euró 2000. októberig 27 százalékot vesztett az 1999. január elsejei induló árfolyamából a dollárral szemben, a 82,31 centes mélypont óta azonban 13 százalékkal erősödött, visszafogva a további exportvezérelt növekedéshez fűzött reményeket.
A kivitel már novemberben visszaesett - derült ki a tegnapelőtt közzétett külkereskedelmi mérlegből -, a feldolgozóipari megrendelések pedig a vártnál jobban csökkentek. A szövetségi statisztikai hivatal március elsején teszi közzé a hivatalos negyedik negyedévi GDP-adatokat - közölte a Bloomberg -, az éves mutató ismertetésekor csak annak becslésére vállalkoztak, hogy ebben az időszakban valószínűleg negyedéves összehasonlításban 0,5 százalék volt a növekedés, a harmadik negyedévben regisztrált 0,6 százalék után. Ez a legkisebb mértékű negyedéves bővülést jelentené 1999 második negyedéve óta.
A kivitel lefékeződését ellensúlyozhatja a belső fogyasztás, amelynek lökést adhat a január elsejével életbe lépett adócsökkentés - emlékeztet a német pénzügyminisztérium közleménye, amelyet a Reuters ismertetett. A minisztérium szerint továbbra is kedvezőek a feltételek a növekedéshez és a kormány fenntartja az idei évre szóló 2,75 százalékos prognózisát.
A fogyasztói árak éves átlagban 1,9 százalékkal növekedtek tavaly - közölte ugyancsak a statisztikai hivatal -, a fűtőolaj és az üzemanyagok nélkül számolva viszont csupán 1 százalékos a drágulás. Decemberben az előzetes adatoknak megfelelően havi szinten 0,1, éves szinten 2,2 százalékos volt az infláció, a fűtőolaj és az üzemanyagok nélkül viszont 0,3, illetve 1,6 százalékos. Az EU harmonizált árindexe szerint a 2000. évi infláció 2 százalék volt, vagyis Németország eszerint számolva is tartani tudta magát az ECB által megengedett mértékhez. Elemzők szerint a mérséklődő olajárak és az erősödő euró mellett csökken az infláció importálásának a veszélye, ezért az Európai Központi Bank (ECB) nyugodtan rászánhatná magát arra, hogy kamatcsökkentéssel élénkítse a lassuló gazdaságot.
Sz. M.
