Spanyolországban a bruttó hazai termék az idei harmadik negyedévben a tegnap közzétett adatok szerint az előző három hónaphoz képest 0,9 százalékkal, éves összehasonlításban - az előzetes várakozásoknak megfelelően - 4,1 százalékkal bővült. Ez lassulást jelent a második negyedévben regisztrált 1,0, illetve 4,2 százalékos GDP-növekedéshez képest. A belföldi kereslet éves bővülési üteme az előző negyedévben mért 4,5 százalékról 4,2 százalékra gyengült; ennek meghatározó tényezője, a növekedés fő motorjának számító háztartási fogyasztás az előző negyedévi 4,6 százalékkal szemben csak 4 százalékkal, míg a beruházások 4,3 százalékkal szemben csak 3,3 százalékkal nőtt. Kedvező viszont, hogy az export az előző negyedévi 10,6 százalék után a harmadik negyedévben 10,9 százalékkal bővült éves összehasonlításban.
A kiskereskedelmi forgalom októberi alakulásáról a napokban közzétett adatok arra utalnak, hogy a lassulás a negyedik negyedévre is áthúzódik: a növekedés a szeptemberi 6,34 százalék után csak 2,65 százalékos volt éves összehasonlításban. Elemzők úgy látják, hogy az 1996-ban beindult, átlagosan évi 4 százalékos növekedéssel járó fellendülés immár túljutott a csúcsponton; a kormány idén 4, jövőre 3,6 százalékos GDP-növekedést vár. Megfigyelők úgy vélik, hogy az euróövezethez történő csatlakozásra való felkészülés idején beindult növekedési ciklus immár túljutott a csúcsponton, és rövid távon nem látnak olyan tényezőt, amely az ütemvesztés tendenciáját megfordíthatná. A vártnál magasabb, havi szinten 0,2 százalékos, éves szinten 4,0 százalékos novemberi fogyasztói árindex miatt sokan már az ár-bér spirál beindulásától tartanak. Az októberben az eurózóna átlagát 1,3 százalékkal meghaladó infláció gyorsulása miatt nő annak a veszélye, hogy gyengülni fog a spanyol gazdaság nemzetközi versenyképessége.
G. S.
