Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól:
Sorozatos támadások érték a múlt héten az EU-n belül Franciaországot a féléves elnökségét lezáró nizzai csúcsértekezlet miatt. A találkozó után egy héttel még nem került nyilvánosságra a reformok végleges szövege, részben azért, mert a dokumentum hibás adatot tartalmaz a miniszterek tanácsán belüli szavazatok újrasúlyozásával kapcsolatban. A javasolt korrekciót viszont Belgium nem hajlandó elfogadni, és amíg a Coreper - a tagállamok állandó brüsszeli képviselőinek testülete - nem rendezi a kérdést, addig nem is lesz meg a csúcs hivatalos összegzése.
A nizzai szerződés értelmében a miniszterek tanácsában a bővítést követően három feltétellel lehet minősített többséggel elfogadni egy döntést: a tagállamok több mint fele támogatja; ezek lakossága eléri az EU összlakosságának 62 százalékát; az általuk adható szavazatok száma legalább az összes adható szavazat 73,4 százalékának felel meg (vagyis 345-ből 253 szavazatot szerez meg a javaslat). Megfordítva ez azt jelenti, hogy a döntés akkor blokkolható, ha a lakosság 38 százalékát képviselik az ellenző tagországok, és 92-nél több szavazatuk van. Az elnökség jegyzőkönyvében viszont - tévesen - 91 szavazat szerepel; Belgium most arra hivatkozik, hogy a csúcson erre adta áldását.
Még nagyobb horderejűnek bizonyulhat a másik megválaszolatlan kérdés, nevezetesen, hogy mikortól érvényesek az új játékszabályok. A csúcsértekezleten kimondták: a reformok 2005. január elsején lépnek hatályba, arról azonban nem rendelkeztek, hogy mi történik akkor, ha egyes tagjelöltek már korábban csatlakoznak. Valószínűnek tűnik, hogy a jelenlegi rendszert terjesztik ki rájuk, de ez nincs sehol se rögzítve.
A csúcson azt is meghatározták, hogy milyen lesz az Európai Parlament összetétele a bővítést követően. Magyarország, Csehország és Málta e tekintetben hátrányt szenvedett, mert a hasonló lakosságú országokkal összehasonlítva kevesebb képviselői mandátumot kaptak. Az öt képviselői helyhez jutó Málta a hat mandátummal bíró Luxemburggal való összevetésben húzza a rövidebbet, a húsz képviselőre számot tartó Magyarországot pedig a 22-22 hellyel rendelkező, hasonló lélekszámú Portugáliával és Görögországgal szemben különböztették meg. Az Európai Parlament egyébként támogatja a korrekciót és elutasítja Jacques Chirac francia köztársasági elnök érvét, aki szerint Luxemburg európai gyökerei régebbiek és ez nyomott a latban Máltával szemben.
Gordon Tamás
