Pozsonyi tudósítónktól
Az idei év végi inflációt 8,4-8,7 százalékra, az átlagos éves inflációt 12,1-12,2 százalékra becsüli a szlovák központi bank - jelentette be tegnapi évzáró sajtótájékoztatóján Elena Kohútiková, a jegybank alelnöke. Az adók és hatósági árak nélkül számolt maginfláció az év végén 4,6-4,8 százalék lesz. Az eredetileg prognosztizált 2,5 százalékos GDP-növekedés helyett most csupán 2,1 százalékot jeleznek előre a lakossági fogyasztás visszaesése, illetve a közösségi fogyasztás lassulása miatt. A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 2 százalékának felel majd meg, a költségvetés hiánya pedig a kormány által tervezett 18 milliárd koronával szemben a jegybank szerint elérheti a 28 milliárd koronát (1 dollár=48,99 korona), mindenekelőtt a privatizáció csúszása miatt. Kohútiková ugyanakkor örvendetesnek nevezte a külföldi működőtőke beáramlásának növekedését: 2000-ben a jegybank számításai szerint 60 milliárd koronányi működőtőke érkezett be, ez több mint kétszeresen meghaladja az 1999-es szintet.
Ami 2001-et illeti, az NBS 3,2-5,3 százalékos maginflációval, 6,0-8,5 százalékos év végi inflációval és 6,6-8,5 százalékos átlagos éves inflációval számol. A rendkívül széles intervallumot az indokolja, hogy a jegybank még nem tudja, milyen mértékben liberalizálják jövőre a központilag szabályozott árakat. 2001-re 2,8-3,2 százalék közötti GDP-növekedést vár az NBS, számítva az export erősödésére és a lakossági fogyasztás fellendülésére. A folyó fizetési mérleg hiánya 2001-ben mintegy 38 milliárd koronát tesz majd ki, ez a GDP 4 százalékának felel meg. A jövőre várható nagyobb tőkebeáramlás, továbbá a privatizáció - elsősorban a Slovensky Plynárensky Priemysel gázművek részleges magánosítása - növelni fogja a jegybank devizatartalékait.
Sidó Zoltán, az Új Szó munkatársa
Pintér Hajnalka