Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Unió történetének leghosszabb csúcsértekezletén hétfő hajnalra jutottak megállapodásra a résztvevők. Az egyezmény tartalmazza a csatlakozni vágyó országok leendő EU-beli képviseletét is. Magyarország egy komisszárral és 12 szavazattal lesz jelen az EU brüsszeli bizottságában és húsz képviselői helyet kap az Európa Parlamentben. Ez, valamint az egyezmény azon kitétele, amely szerint a legfejlettebb csatlakozni vágyók már a 2004-es európai parlamenti választásokon részt vehetnek, azzal a lehetőséggel kecsegtet, hogy az első körös országok - köztük Magyarország - 2004 elejével csatlakozhat az unióhoz. Némileg ellentmond e reményeknek, hogy a bizottsági helyekre vonatkozó egyezmény csak 2005-ben lép hatályba, de az első értékelések szerint jelentősen nőtt a 2004-es csatlakozás esélye.
A legtöbb vitát kiváltó területen, a tagországok szavazati súlyának újraosztásában csak kisebb módosításokat hajtottak végre - jelentette a Reuters. Fennmaradt a szavazategyenlőség a négy legnagyobb tagállam, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország között, amelyek a jövőben 29 szavazattal rendelkeznek a miniszteri tanácsban. Az EU brüsszeli bizottságában minden tagállamnak - az újaknak is - 2005-től egy képviselője lesz, ha pedig az EU-tagok száma túllépi a 27-et, akkor rotációs rendszerrel korlátozzák ugyanannyira a testület létszámát. A bizottság elnökét, akit jelenleg a kormányok konszenzussal jelölnek ki, minősített szavazattöbbséggel választani fogják, hatáskörét pedig megerősítik.
A nizzai szerződés értelmében a tagországok 35 területen mondanak le vétójogukról és térnek át a minősített szavazattöbbséggel történő döntéshozatalra. Megállapodás született arról, hogy az úgynevezett megerősített együttműködés mechanizmusa alkalmazható lesz a gazdasági területek mellett a közös kül- és biztonságpolitikában, valamint a bel- és igazságügyekben, katonai kérdésekre azonban nem terjedhet ki.
Módosították a tagországok az alapszerződésnek a demokratikus alapértékek védelméről szóló cikkét, meghatározva azt az eljárást, amelyet akkor fognak alkalmazni, ha valamely tagállamban ezek megsértésének veszélye fenyeget. Az EU központi szervei, illetve a nemzeti kormányok hatáskörének rendezéséről 2004-ben újabb kormányközi tanácskozást rendeznek.
Jacques Chirac francia államfő a nizzai csúcsot záró sajtóértekezleten reményét fejezte ki, hogy a szerződést a tagországok másfél éven belül ratifikálják; ez esetben az EU megtarthatná ígéretét, hogy 2003. január 1-jétől készen áll új tagállamok befogadására. Gerhard Schröder német kancellár úgy nyilatkozott: kár, hogy nem tudtak még többet elérni, de sikerült végrehajtható megállapodásra jutni, így a csúcstalálkozó mérföldkő lett Európa egyesítésében. Tony Blair brit kormányfő megfelelőnek minősítette az eredményeket, különösen hogy sikerült a britek számára kulcsfontosságú területeken fenntartani a vétójogot. Romano Prodi, a brüsszeli bizottság elnöke viszont némi csalódottságának adott hangot amiatt, hogy nem sikerült többet tenni a reformok terén - mindenekelőtt azt sajnálta, hogy bizonyos fontos területekre nem sikerült kiterjeszteni a többségi szavazást.
B. T. J. - M. D.
