Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A stockholmi jegybank 3,75-ről 4 százalékra emelte az irányadó repokamatot, ami még így is háromnegyed százalékponttal elmarad az Európai Központi Bank (ECB) repokamatától. A betéti és a hitelkamatot 50-50 bázisponttal, 3,25 százalékra, illetve 4,75 százalékra növelték. Urban Baeckström, a Riksbank kormányzója a lépést az infláció elleni fellépés szükségességével indokolta, mivel enélkül az áremelkedés üteme az elkövetkező két évben túllépi a jegybank által meghatározott 2 százalékos plafont.
A február óta első kamatemelés nem okozott meglepetést, számítottak rá a szakértők, így piaci hatása is igen mérsékelt maradt. A Riksbank döntését a Reuters által megkérdezett elemzők egy része szerint várhatóan további emelések követik, közvetve erre a lehetőségre utalt nyilatkozatában Lars Heikensten, a bank alkormányzója is.
A jegybank hivatalos közleménye szerint az árstabilitás és a fenntartható növekedés biztosítása érdekében döntöttek az emelés mellett.
A növekvő inflációs nyomást a közlemény azzal magyarázza, hogy a kereslet növekedése hosszú távon meghaladja azt a szintet, amit egy kiegyensúlyozott gazdaság még ki tud elégíteni. Emellett inflációgerjesztők lehetnek a bérek, az olajár és a valutaárfolyamok is.
A bank ennek ellenére általában pozitívan ítéli meg a gazdasági folyamatokat, úgy látja, hogy a svéd gazdaság változatlanul stabil, folytatódik a fellendülés, amelynek fő hajtóereje a belföldi fogyasztás. A bruttó hazai termék növekedése az idei 3,9 százalék után jövőre 3,4, 2002-re 2,9 százalékra lassul.
A túl gyors növekedés a munkaerőpiac telítetté válásával a bérek gyorsabb emelkedéséhez és ezzel az infláció gyorsulásához vezethet. Svédországban a munkanélküliek aránya novemberben 3,6 százalékos volt, kevesebb mint fele az EU átlagának.
(NAPI)
