Az eurózóna M3 pénzmennyiségi mutatójának bővülése októberben éves szinten 5,3 százalékra lassult a szeptemberi 5,4 százalékról, ami az elemzők szerint azt vetíti előre, hogy az Európai Központi Bank (ECB) legalább az év végéig nem nyúl a térség irányadó kamataihoz.
Az M3 pénzmennyiségi mutató bővülése a szeptemberi 5,4-ről októberben 5,3 százalékra csökkent éves összehasonlításban, ami lényegében megfelel a Dow Jones 5,3 és a Reuters 5,4 százalékos elemzői konszenzusának. Az adat igazolta a pénzmennyiség növekedési ütemének lassulásáról szóló nézeteket, még ha a növekedés továbbra is meghaladja az ECB 4,5 százalékos referencia-célkitűzését.
Az ECB monetáris politikájának alakításánál az infláció mellett a másik irányadó mutatónak számító M3 növekedésének háromhavi mozgóátlaga októberben 5,4-ről 5,5 százalékra emelkedett, míg a teljes hitelezés bővülése éves összehasonlításban 7-ről 6,4 százalékra mérséklődött, ezen belül a nagy figyelemmel kísért magánszektorban változatlanul 10,8 százalék maradt. A bank legutóbbi havi jelentése szerint a készpénzt, a rövid lejáratú bankbetéteket, -hiteleket és kötvényeket magában foglaló M3 bővülése az utóbbi két negyedévben egyértelműen a lassulás jeleit mutatja, amiben jelentős szerepet játszik a kamatemelések hatása. Wim Duisenberg, az ECB elnöke a múlt héten az Európai Parlamentben szintén jelezte, hogy kevéssé aggasztó a pénzmennyiség alakulása, mert már vannak jelei a növekedési ütem mérséklődésének. Sokan arra is számítanak, hogy a bank még idén 5 százalékra emeli az M3 bővülésére vonatkozó referencia-célkitűzést, miután a növekedés az euró tavaly januári bevezetése óta eddig minden hónapban meghaladta a 4,5 százalékot.
Az ECB tavaly november óta hét alkalommal, legutóbb október 5-én 25 bázisponttal szigorítva, összesen 225 bázisponttal emelte meg a térség kamatait, és az elemzők biztosra veszik, hogy a kormányzó tanács a holnapi ülésen nem változtat a jelenleg 4,75 százalékon álló irányadó kéthetes repokamat minimumszintjén. A Dow Jones által megkérdezett 22 vezető pénzintézet egyöntetűen erre számít, és közülük 14 szerint idén már nem várható újabb szigorítás. Az elemzők ezt a térség gazdasági növekedési ütemének várható lassulásával, valamint az ECB vezetőinek a korábbinál mérsékeltebb megnyilatkozásaival hozzák összefüggésbe. Egyesek egyenesen úgy vélik, hogy a gyenge euró mellett lassuló német és olasz gazdasági növekedés tükrében a nyár eleje óta végrehajtott kamatemelések elhibázott lépések voltak, ezért az ECB-nek mindaddig fenn kell tartania a jelenlegi kamatszintet, amíg az euró nem áll emelkedő pályára. A legutóbbi inflációs adatok viszont némileg meghaladták a várakozásokat - nem is szólva az ECB 2 százalékos 12 havi célkitűzéséről -, miközben az euró gyenge maradt, az olaj ára pedig nem csökkent, és mindezek alapján nem zárható ki az újabb szigorítás a közeljövőben, amire a szakértők túlnyomó többsége szerint 2001 első negyedévében kerül sor.
B. P. A.
