Litvánia új kormánya száznapos akciótervet dolgozott ki azzal a céllal, hogy beérjék az EU-csatlakozási tárgyalásokon nagyobb előrehaladást elért országokat és befejezzék a legfontosabb állami vállalatok privatizálását. Vilnius 29 témakörből 20-ban már megkezdte, hétben előzetesen be is fejezte az Európai Unióval folytatott tárgyalásokat, s a jövő év elején meg akarja nyitni a hátralévő fejezeteket is. 2001 elején meghozzák a szükséges döntéseket az energiaszektor szerkezetátalakításáról és privatizálásáról, emellett folytatják a stratégiai fontosságú vállalatok magántulajdonba adását - közölte sajtóértekezletén Rolandas Paksas miniszterelnök. A programtervezet utasítja a gazdasági minisztériumot, hogy január 2-án terjessze a parlament elé az energiaipari, illetve a gázipari állami vállalat szerkezetátalakítási és magánosítási tervét, míg a közlekedési minisztérium február 1-jéig kapott időt az államvasutak, február 15-ig pedig a nemzeti légitársaság struktúraváltási és privatizációs programjának elkészítésére. Ezen túlmenően be akarják fejezni a nagybankok magánkézbe adását is.
A parlament csütörtökön visszaküldte a kormánynak a jövő évi költségvetési tervezetet - írta a Reuters -, azzal a felszólítással, hogy módosítsa lefelé annak számait, összhangban a GDP-növekedés várható lassulásával. Az első olvasatban beterjesztett költségvetés jövőre 3,5 százalékos növekedéssel számol az idei 2,1 százalék után, de a parlament pénzügyi és költségvetési bizottsága szerint csak 3,2 százalékkal bővül a GDP. A bizottság elnöke, Kestutis Glaveckas a törvényhozásban kifejtette, hogy egyes gazdasági szektorok, mindenekelőtt az olajfinomítás, illetve -szállítás teljesítményét nehéz előre felbecsülni, márpedig ha ezek a Litvánia szempontjából kulcsfontosságú ágazatok nem érik el a tervezett teljesítményt, az az egész gazdasági növekedésen meglátszhat. A hét elején az IMF képviselőivel folytatott tárgyalásokon a kormány - elődje vállalását megismételve - elkötelezte magát amellett, hogy jövőre a GDP 1,4 százalékára mérséklik a költségvetési deficitet az idei 3,3 százalékról. A fiskális politika különösen nagy jelentőségű Litvániában, ahol valutatanácsi rendszer van érvényben - a litast 1:4 arányban kötik a dollárhoz -, vagyis a jegybanknak kevés eszköze van a monetáris politika alakításában.
B. T. J.-Sz. M.
