Magyarország esetében a növekedési prognózis azt jelenti, hogy a GDP várhatóan gyorsabban bővül az EU átlagánál. A kelet- és közép-európai tagjelölt országok közül egyedül nálunk nő a munkahelyek száma, így folytatódik a munkanélküliség csökkenése. Az infláció az idén várt 10,1 százalék után jövőre 8,4, 2002-ben 6,8 százalékos lesz. A jelentés szerint a fogyasztói árak emelkedéséhez hozzájárult az euró gyengélkedése és az energiaárak rohamos emelkedése. A belső kereslet élénkülése ugyanakkor további inflációs veszélyeket vetít előre.
A közép- és kelet-európai térség egésze a korábbi rendszer összeomlása óta idén első alkalommal könyvelhet el növekedést, amiben szerepet játszik, hogy mind az EU-ban, mind Oroszországban kedvezően alakul a gazdaság. Az idei átlagos gazdasági növekedés 4,2 százalékos lesz, azaz közel kétszerese a tavalyinak és a legtöbb országban először haladja meg a piacgazdaságba való átmenet előtti szintet. Litvániában, Romániában és Szlovákiában viszonylag szerény, 2 százalékos volt a növekedés, szemben Lengyelországgal, Bulgáriával, Észtországgal és Törökországgal, ahol meghaladta az 5 százalékot.
Brüsszel a beruházások emelkedő trendje mellett a belső kereslet további emelkedését várja, különösen a háztartási fogyasztás terén, ami az import bővülésének felgyorsulását váltja ki. Ezzel egyidejűleg mérséklődik az export, hiszen az EU gazdasági növekedésének üteme is némileg lelassul.
A munkanélküliség idén tovább emelkedik és átlagosan 12 százalék lesz. A helyzet azonban 2001-től megfordulhat, több munkahely teremtődik, mint szűnik meg.
Az eurózóna gazdasága egy évtizede nem tapasztalt ütemben, idén 3,5, jövőre 3,2 százalékkal nő, szemben a tavasszal közzétett 3,4, illetve 3,1 százalékos előrejelzéssel. Brüsszel már nem számol azzal, hogy a gazdaság növekedési üteme jövőre meghaladja az Egyesült Államokét, ahol az idei 3,6 százalék után jövőre a jelentés a GDP 3,3 százalékos bővülését feltételezi, szemben a korábbi 3 százalékos becsléssel. A belső kereslet az eurózónában a jelentés szerint továbbra is erős marad, főként a tervezett adócsökkentéseknek, valamint a foglalkoztatás javulásának köszönhetően. Ugyanakkor a magas olajár és a gyenge euró összeadódó hatásaként az áremelkedési ütem magasabb lesz a korábban idén és jövőre feltételezett 1,8 százaléknál. A mostani előrejelzés az eurótérségben idén átlagosan 2,3, illetve 2001-ben 2,2 százalékos inflációt valószínűsít, ami csak 2002-ben csökken az Európai Központi Bank (ECB) 2 százalékos középtávú plafonja alá.
A munkanélküliségi ráta az eurózónában az idei 9-ről 2002-re 7,9 százalékra csökken, míg a költségvetési hiány főként a harmadik generációs (UMTS) mobilkoncessziók bevételeinek köszönhetően idén mindenütt eltűnik. Jövőre azonban a térség egészét tekintve ismét hiány várható, és aggodalomra ad okot, hogy a túl nagy adócsökkentések nyomán megcsappanhatnak a költségvetési bevételek - állapítja meg a jelentés. Az előrejelzések, mint Pedro Solbes, a bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős tagja tegnap az Európai Parlamentben elmondott beszédében kifejtette, azon az óvatos feltételezésen alapulnak, hogy az olajár csak fokozatosan esik, valamint az euró/dollár árfolyam a korábbi mélypontokról fellendül és viszonylag stabil marad. Míg a tavaszi jelentésben az olaj hordonkénti árára 24,2 dollárt feltételeztek ez évre és 21,2 dollárt jövőre, a mostani előrejelzésben ezeket 29, illetve 30 dollárra módosították. Az euró árfolyamára vonatkozóan korábban mindkét évre 1,02 dollárt prognosztizáltak, de most már idén átlagosan csak 0,93 dollárral, jövőre pedig 0,9 dollárral számolnak.
B. P. A.
