A japán parlament tegnap jóváhagyta a kormány újabb gazdaságélénkítő, 4,78 ezer milliárd jenes (43,52 milliárd dollár) pótköltségvetését, aminek pozitív hatást kellett volna gyakorolnia a jen árfolyamára és a tőzsdeindexre, párosulva azzal a ténnyel, hogy Mori Josiro kormánya átvészelte a bizalmatlansági indítványt, formailag tehát stabilizálódott a politikai helyzet is. A piacok azonban másképp ítéltek. A Nikkei tőzsdeindex, amely Mori hét hónapos kormányzása alatt 30 százalékkal zuhant, tegnap a kormányfő győzelmét hozó bizalmi szavazást követően további 0,9 százalékkal csökkent, amivel 20 hónapja a legmélyebbre süllyedt. A jen nyolc és fél hónapja a legalacsonyabb dollárárfolyamot érte el, 110,2 körül ingadozott.
A Reuters idézte szakértők szerint a politikai helyzet katasztrofális, a vezető kormánypárt, a Liberális Demokrata Párt (LDP) széthullóban van. Ráadásul azzal, hogy Mori LDP-n belüli ellenfele, Kato Koicsi a bizalmi szavazás során meghátrált és korábbi ígérete ellenére nem állt híveivel az ellenzék mellé, a befektetők szerint jó időre elveszett a radikális szerkezeti reformok bevezetésének reménye. Ezzel egyben Kato esélye is csökkent, hogy pártja élére állhasson és a miniszterelnöki székbe kerülhessen, ami tíznapos lázadásának elején még nagyon is lehetségesnek látszott. A megfigyelők egyetértenek abban, hogy Morinak hamarosan távoznia kell, személyes népszerűsége 20 százalék alá csökkent, egy tegnapi felmérés szerint pedig, amit a Dow Jones ismertetett, pártja támogatottsága már csak 18 százalékos.
A befektetők úgy vélik, a kormány folytatni fogja eddigi, egyre népszerűtlenebb gazdaságélénkítő politikáját, vagyis a pénz oroszlánrésze közmunkákra megy el, utak és csatornák építésére, tovább növelve a már most is veszélyes mértékű államadósságot, míg a kockázatosabb, de elengedhetetlen szerkezeti reformokat tovább halogatja. Szakaija Taicsi, a Gazdaságtervező Hivatal (EPA) vezetője, aki tisztában van ezekkel a problémákkal, úgy nyilatkozott: reméli, hogy a most elfogadott pótköltségvetés az utolsó ilyen típusú gazdaságélénkítést jelenti, s a jövőben a hangsúly fokozatosan a szerkezeti reformokra tolódik át.
Azt, hogy a gazdaság élénkítésére továbbra is szükség van, senki sem vonja kétségbe. Az ipari termelés ugyan a harmadik negyedévben 1,6 százalékkal haladta meg az előző negyedévi szintet, s a kereskedelmi és ipari minisztérium (MITI) általános ipari indexe július-szeptemberre a tavalyinál 0,3 százalékkal volt magasabb, de a szeptemberi mutató már 1,5 százalékkal elmaradt az előző havitól.
B. T. J.
