Az idei a rekordok éve a közép- és kelet-európai országok és a volt szovjet államok számára állapítja meg londoni székhelyű EBRD tegnap nyilvánosságra hozott jelentése. A GDP átlagos növekedése a térségben 4,8 százalék lesz szemben a tavalyi 2,5 százalékkal ezen belül a FÁK-államokban 5,2 százalékkal, Kelet-Közép-Európában 4,2 százalékkal bővül a gazdaság. A térség legnagyobb gazdasága, az orosz az 1999. évi 3,2 százalék után 2000-ben 6,5 százalékkal nő, először hagyva le a második legnagyobbnak számító Lengyelországot, amely idén 5 százalékot ér el.
(Folytatás a 2. oldalon)
(Folytatás az 1. oldalról)
A térség 26 országának jövőre is kedvezőek a kilátásai: a bank átlag 4,1 százalékos bővülést vár.
Az EBRD szakértői ugyanakkor figyelmeztetnek arra: mindegyik ország számára továbbra is komoly kihívást jelent a szükséges reformok véghezvitele és mindenütt veszélyezteti a makrogazdasági stabilitást a világgazdasági helyzettől való erős függés. A fejlettebb gazdaságoknak keményen kézben kell tartaniuk a költségvetést és az egész térségben javítani kell az adók beszedését, illetve a közigazgatás színvonalát.
Willem Buiter, az EBRD vezető közgazdásza szerint az idei év hozta a legnagyobb előrelépést a térség gazdaságaiban a rendszerváltás óta, de megjegyezte: számos ország még csak az egyszerűbb reformokat hajtotta végre, ideértve Oroszországot is. A dokumentum Belaruszt, Türkmenisztánt és Üzbegisztánt bírálta a legkeményebben a reformok elmaradása miatt. A legnagyobb előrelépés Bulgária, Macedónia és Grúzia esetében tapasztalható az EBRD szerint, de jók az eredményei Litvániának, Lettországnak, Romániának és Szlovákiának is.
A reformerek csoportjának élén Magyarország, Csehország, Szlovénia, Észtország és Lengyelország áll; ezekben az országokban leginkább az infláció, illetve a folyó fizetési mérleg hiánya jelent problémát. Különös figyelmet érdemel mutat rá a londoni bank , milyen kiadásokkal jár ezen államok csatlakozása az Európai Unióhoz. A következő évtizedben csak a közlekedéssel és a környezetvédelemmel kapcsolatos uniós előírások alkalmazása a GDP 4 százalékával növeli meg a beruházási költségeket, amit nem térít meg teljes egészében az EU. Az EBRD szerint a közalkalmazotti bérek, a társadalombiztosítási és szociális kiadások csökkentésével lehet ellensúlyozni ezeket a terheket. (A Magyarországra vonatkozó EBRD-jelentésről lásd írásunkat a 3. oldalon.)
B. T. J.
Barabás János T.