Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az osztrák kormány és az OECD kétnapos konferenciát kezdett tegnap Bécsben a balkáni beruházási politikáról – jelentette az MTI. A mintegy 150 gazdasági szakember részvételével zajló tanácskozáson kiemelt hangsúlyt kap a közvetlen külföldi befektetések szerepe a délkelet-európai országok újjáépítésében. Martin Bartenstein osztrák gazdasági miniszter a jugoszláviai politikai fordulatra utalva cselekvésre ösztökélte a magánbefektetőket, emlékeztetve arra, hogy az Európai Unió már kidolgozott egy intézkedéscsomagot a délkelet-európai stabilitási paktum keretében. Az osztrák gazdasági minisztérium adatai szerint 1999-ben mindössze 2,6 milliárd dollár áramlott a délkelet-európai térségbe, ami alig egyharmada az ugyanakkor Lengyelországba irányuló tőkének.
Kijevben tárgyal az IMF köldöttsége
Kijevbe érkezett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége, hogy az ukrán illetékesekkel tárgyalásokat folytasson a hitelezés esetleges felújításáról. Az IMF 2,6 milliárd dolláros hitelprogramját tavaly ősszel a gazdasági átalakítás akadozása miatt függesztették fel; ezt követően a sajtóban az a híresztelés terjedt el, hogy a kormány hűtlenül kezelte a felvett összegeket. A könyvszakértői vizsgálat ugyan nem tárt fel visszaélést, ám kiderítette, hogy Kijev korábban valótlan adatokat állított a devizatartalék nagyságáról.
Az ukrán GDP a kormány számításai szerint jövőre 3 százalékkal nő és a hrivnya árfolyama a vezető devizákhoz képest legfeljebb 8 százalékkal gyengül. A kijevi jegybank tegnap a Dow Jones szerint megerősítette, hogy jövőre is szabadon hagyja lebegni a hrivnya árfolyamát.
Varsó többet költ a nyugdíjak értékének megőrzésére
A lengyel kormány jövőre a tervezett 5 milliárd helyett 6 milliárd zlotyt kíván a nyugdíjak kompenzációjára kifizetni – jelentette be a törvényhozás költségvetési bizottságának elnöke, a Szolidaritás-blokk által delegált Miroslaw Sekula –, miután a pénzügyminisztérium alultervezte az idei infláció mértékét: az előirányzott 5,7 százalékos évi átlagot a tárca kénytelen volt 10 százalékra módosítani. A 2001. évi költségvetés korábbi tervezete 9,1 százalékos éves inflációval számolt, ám a legfrissebb változat szerint az éves index várhatóan 7,2 százalékra csökken. A közalkalmazottak bérei és nyugdíjak reálértékének idei csökkenését ellensúlyozó kifizetések ellenére a költségvetés hiánya az ez évre várt 2,3 százalékról a korábbi célkitűzésnek megfelelően a GDP 1,6 százalékára olvadhat. Varsó az idén várható 5,0 százalék után jövőre 5,1 százalékos GDP-növekedésre számít. A költségvetési vitát megelőzően a kormány az építési anyagok és a mezőgazdasági gépek árában lévő áfatartalom megemelésével kíván nagyobb fiskális mozgásteret biztosítani; az ellenzék által bírált kezdeményezést az alsóház tegnap kezdte megvitatni.
