Az EU brüsszeli bizottságának gazdaságpolitikai tanácsadó testülete jelentésében megállapítja, hogy a tagállamoknak egyre nagyobb terhet jelent a korhatárt el nem érők idő előtti nyugdíjba vonulása. A testület ezért a nyugdíjkorhatár felemelését, valamint azt is javasolja, hogy a tényleges nyugdíjazás közelítsen ehhez a határhoz. A probléma a foglalkoztatás szintjének növelésével nem oldható meg, ahhoz a nyugdíjrendszer szerkezetének átalakítására van szükség áll a jelentésben. (A jelenlegi állami nyugdíjrendszerek többségében a munkaképes lakosság befizetéseiből fedezik az aktuális nyugdíjfizetési kötelezettségeket.) Az elemzés szerint az EU legtöbb tagállamában az állami nyugdíjakra fordított kiadások összege a jelenlegihez képest 2030-ra a bruttó hazai termék 4-5 százalékával nő meg, de a legrosszabb esetben, például Spanyolországban ez 8 százalék is lehet. Abban a néhány országban különösen Nagy-Britanniában ahol már évekkel ezelőtt magánnyugdíj-előtakarékosságra ösztönözték a lakosságot, az állami nyugdíjakra fordított emelkedő költségek hatása alig lesz érezhető. A Reuters emlékeztet, hogy bár a legtöbb tagállamban egyre nagyobb a nyugdíjrendszerre nehezedő nyomás miatt a reform szükségessége, eddig kevés előrehaladás történt. Franciaországban és Olaszországban a következő általános választásokig már nem várható semmilyen lényeges változás, míg Németországban, ahol nagyszabású nyugdíjreformot dolgozott ki a kormány, még hiányzik a parlamenti jóváhagyás.
A nyugdíjrendszer reformja az EU pénzügyminisztereinek és az Európai Központi Bank (ECB) vezetőinek keddi tanácskozásán az egyik központi téma lesz. A résztvevők várhatóan kialakítják álláspontjukat a belépésre váró országok árfolyamrendszerét illetően is, és a Reuters értesülése szerint kizárják annak lehetőségét, hogy az aspiráns országok az európai Gazdasági és Monetáris Unióba (EMU) való belépés előtt az eurót hivatalos pénzükké tegyék.
B. P. A.
