Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsa tegnap a várakozásoknak megfelelően változatlan szinten hagyta az irányadó kamatokat, így a marginális hitelkamat 5,75, a betéti kamat 3,75, az irányadó kéthetes repokamat minimuma pedig 4,75 százalék maradt. Wim Duisenberg, az ECB elnöke satóértekezletén közölte, hogy a 12 havi infláció az eurótérségben az euró gyors értékvesztése és az olaj magas ára miatt valószínűleg a korábban feltételezettnél hosszabb ideig a bank 2 százalékos középtávú plafonja fölött marad. A gazdasági növekedés üteme némileg lassul a térségben, de még így is igen gyors ütemű. Az inflációt egyszeri hatások, elsősorban az olaj árának alakulása nyomta fölfelé. A monetáris politika alakításában az infláció mellett irányadónak tekintett tényező, a pénzmennyiség bővülésének üteme Duisenberg szerint fenntarthatóbb szintre látszik mérséklődni. Az ECB elnöke üdvözölte az alulértékelt euró utóbbi napokban tapasztalt folyamatos erősödését, az árfolyam azonban, mint mondta, még mindig nincs összhangban a fundamentális tényezőkkel. Noha Duisenberg nem utalt az infláció gyorsulásának kockázatára, az ECB az elemzők szerint várhatóan még az idén további 25 bázisponttal megemeli a kamatot.
Kínában az orosz kormányfő
Tegnap Pekingbe utazott Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök, aki kétnapos hivatalos látogatása során elsősorban arról a 12 nagyberuházásról folytat megbeszéléseket, amelyeket közösen hajt végre a két ország. Ezek közül nyolc projekthez az orosz cégek szállítanak berendezéseket. A látogatás során a tervek szerint megállapodást írnak alá a koviktinszkojei gázmező fejlesztéséről, ahonnan az elképzelések szerint 30 éven át évi 20 milliárd köbméter gázt szállítanának Kínának és 10 milliárd köbmétert Dél-Koreának. Szó lesz atomerőművi együttműködésről és arról a tervről is, amelynek értelmében 1,7 milliárd dolláros költséggel csővezetéket építenének, amin keresztül Kína évi 20 millió tonna olajat kapna Szibériából.
Tovább nőtt a brazil külkereskedelmi hiány
Tavaly november óta a legmagasabb havi hiánnyal zárt a brazil külkereskedelmi mérleg októberben: a deficit 523 millió dollárt tett ki. A deficit felduzzadását a magas olajárak mellett a nyersanyagexport visszaesése okozta, ami azért jelent különösen komoly problémát, mert a külkereskedelmi mérleg helyzetét a gazdasági stabilitás egyik kulcselemének tekintik. Az októberi hiánnyal az eddigi éves aktívum 194 millió dollárra csökkent, így valószínű, hogy a megelőző négy év után idén is deficites lesz a külkereskedelmi mérleg. A kormány eredetileg 4 milliárd dolláros szufficittel számolt a tavalyi 1,2 milliárd dolláros hiány után. Az elemzők mindazonáltal továbbra is derűlátóak az ország gazdasági kilátásait illetően.
