Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A német gazdaság kilátásai évek óta nem voltak ilyen kedvezők állítja a Nemzetközi Valutaalap most közzétett országtanulmánya. Az eurózóna vezető gazdaságának növekedési üteme az úgynevezett 4. cikkely alapján összeállított éves IMF-jelentés szerint idén 2,9, jövőre 3,1 százalékos lesz, amihez a külső környezet jelentős javulása, a megfelelő monetáris feltételek, a mérsékelt bérmegállapodások és a korábbinál egységesebb gazdaságpolitikai irányvonal is nagymértékben hozzájárul. Az emelkedő olajár következtében a mostani növekedési előrejelzés valamivel alacsonyabb növekedést valószínűsít, mint a legutóbbi, szeptemberi prognózis, amely idén 2,9, jövőre 3,3 százalékkal számolt. Az infláció várható ütemét ez évre 1,7 százalékról 2,0 százalékra, 2001-re pedig 1,5 százalékról 1,9 százalékra módosították. A nemzetközi pénzintézet szakértői számításaikat a kamatláb idei 0,25 bázispontos emelésére, valamint a következő két év során a nyersolaj hordónként 22 dollárra becsült világpiaci átlagárára alapozták.
Susan Shadler, az IMF illetékes vezetője kijelentette: az olajár esetleges emelkedése, illetve az euró erőteljes felértékelődése nem törné meg a fellendülést, csak mintegy 0,5-1 százalékponttal csökkentené a GDP növekedését. Az euró fokozatos felértékelődése ugyanakkor a kamatszint lenyomásán és a befektetői bizalom erősödésén keresztül további lendületet adhat a növekedésnek. A jelentés egyszersmind rámutat, hogy a német adórendszer, az áru- és munkaerőpiac viszonylagos merevsége lefékezheti az új gazdaság térnyerésének ütemét, így az ország a szükséges reformok híján relatív hátrányba kerülhet. Az IMF azt ajánlja, hogy a munkavállalók és a munkáltatók bértárgyalásainak fókuszába lehetőleg minden szinten a hatékonyság növelését helyezzék és lehetőleg csökkentsék a munkanélküli ellátásra való jogosultság időtartamát. A javaslatok között a magánnyugdíjalapok súlyának növelése, a bolti nyitva tartás és a kiskereskedelmi árengedmények liberálisabb szabályozása, továbbá a közüzemi vállalatokban és a pénzintézetekben lévő állami tulajdonhányad csökkentése is helyet kapott.
G. S.
