A palesztinokkal való összetűzések elhúzódása izraeli közgazdászok szerint előbb-utóbb azzal a következménnyel jár, hogy a hitelminősítők lerontják az ország hitelkockázati besorolását. A Standard & Poor's megerősítette ugyan az A-mínusz besorolást, de Ehud Barak kormányfő jelenlegi alacsony politikai támogatottságával járó kockázatok miatt a besorolás kilátásait pozitívról stabilra rontotta. A Fitch londoni hitelminősítő ugyanakkor úgy látja, hogy a már negyedik hetébe lépő válság alapvetően nem módosítja az izraeli gazdaság teljesítményét. A jelentés szerint az izraelieknek és a palesztinoknak nincs más lehetőségük, mint visszatérni a tárgyalóasztalhoz, így fenntartják a befektetésre javasolt A-mínusz hitelkockázati besorolást. A külföldi befektetők mindazonáltal nem ennyire derűlátóak: az elmúlt két hétben megkezdték az izraeli részvények eladását; a tőzsdeindex már 15 százalékkal gyengült, az izraeli valuta dollárárfolyama pedig tegnap 4,03-ról 4,16 sékelre esett. Az erőszakhullám mostani kirobbanása óta a külföldi pénzintézetek által felszámított kockázati prémium a rövid lejáratú hitelek esetében a korábbi 0,8 százalékról 1,4 százalékra, a hosszú lejáratú kölcsönök esetében pedig 1,9 százalékról 2,2 százalékra emelkedett.
Avi Ben-Basszat pénzügyminisztériumi főigazgató a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette, hogy a palesztin és zsidó lakosok közötti összetűzések megelőzése érdekében a tárca tanulmányozza, miként lehetne elkülöníteni a két etnikum gazdaságát. Békeidőben az izraeli határt naponta mintegy 120 ezer palesztin lépte át munkavégzés céljából, ám ezt a kormány biztonsági okokból leállította; ez sok palesztin család számára az egyetlen kenyérkereseti forrástól való megfosztást jelenti. Izrael évi közel 8 milliárd sékel értékben exportál a palesztin területekre, amely a GDP mintegy 1 százaléka. Az ellenkező irányú áruforgalom évente 2,5 milliárd sélket tesz ki és az Izraelben dolgozó palesztinok további 4 milliárd sékelt visznek haza.
G. S.
