Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szejm pénteken helybenhagyta az általános vagyonhoz juttatási törvény ellen emelt államfői vétót, miután a kormányzó Szolidaritás Választási Akciója (AWS) és a vele ebben az ügyben szövetségre lépett ellenzéki Lengyel Parasztpárt (PSL) nem tudta biztosítani a vétó érvénytelenítéséhez szükséges háromötödös többséget, ami 253 szavazatot jelentett volna. Az elnöki vétó ellen 212 képviselő szavazott, mellette 207 - jórészt az ellenzéki Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) és a kormánykoalícióból részben emiatt a törvény miatt kilépett Szabadság Uniója (UW) képviselői. A törvény a lakóknak adományozta volna az önkormányzati és szövetkezeti lakásokat, 20 hektár földet ígért az e kedvezményből kimaradó parasztoknak, és privatizálandó állami vállalatok részvényeire váltható tulajdoni jegyeket juttatott volna mindazoknak, akik eddig semmit sem kaptak az állami vagyonból. Aleksander Kwasniewski elnök vétója indoklásában a törvényt jogilag elfogadhatatlannak, gazdaságilag irreálisnak és társadalmi szempontból igazságtalannak minősítette.
Noha az elnöki vétó érvényben tartásával sikerült elhárítani e törvény vélhetően katasztrofális következményeit (bár ezzel kapcsolatban semmilyen hatástanulmányt sem végeztek), a zloty dollárárfolyama pénteken öt hónapja a legalacsonyabb szintre, 4,69 zlotyra süllyedt. Ebben elemzők szerint a gazdasági tényezők mellett döntő szerepe van a politikai bizonytalanságnak. A jobboldal megsemmisítő veresége a múlt vasárnapi elnökválasztáson tovább gyengítette a kisebbségben kormányzó AWS pozícióit, és a Reuters által idézett szakértők attól tartanak, hogy a kormány ebben a helyzetben népszerűségének fokozása érdekében növelni fogja a költségvetési kiadásokat. Ez komoly egyensúlyi problémákat okozhat, tekintettel arra, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya idén - mint a két előző évben is - a GDP 7 százaléka fölött lesz.
Dariusz Rosati, a varsói jegybank monetáris politikai bizottságának tagja szerint az olajárak emelkedésével, a költségvetési hiánnyal és a privatizációs bevételek alakulásával kapcsolatos aggodalmak nyomják le a zloty árfolyamát, és ennek változása a közeljövőben nem várható. Hanna Gronkiewicz-Waltz, a központi bank elnöke a Parkiet című szaklapnak úgy nyilatkozott, hogy készek tovább emelni a kamatokat, ha nem tudják biztosítani a hosszú távú inflációs célok elérését. A jegybank 2003-ig 4 százalékra kívánja leszorítani az inflációt, amely augusztusban elérte a 10,7 százalékot. A szeptemberi adatokat ma teszik közzé.
B. T. J.
