Tegnap rekordmélységbe, 48,6 pesóra süllyedt a Fülöp-szigeteki valuta dollárárfolyama, annak ellenére, hogy a manilai jegybank 4 százalékponttal, 17,25 százalékra emelte az egy napra kihelyezett hitelek kamatát. A több mint három éve legnagyobb kamatemelést az elemzők kétségbeesett lépésnek tartják, amely nem lesz képes megfékezni a peso zuhanását. A pénzügyi válságnak politikai és gazdasági okai vannak. Joseph Estrada elnököt egy volt politikai szövetségese azzal vádolta meg, hogy 8,7 millió dollár kenőpénzt fogadott el az illegális szerencsejátékok irányítóitól, mire a katolikus püspöki kar lemondásra szólította fel az államfőt. Rendkívül népszerű helyettese, Gloria Macapagal Arroyo benyújtotta lemondását, és pártjának több parlamenti képviselője kilépett a pártból. Estrada tagadja a vádakat.
A politikai feszültségnél is károsabb hatása volt a gazdaság első kilenc havi teljesítményéről tegnap nyilvánosságra hozott adatoknak. Ezek szerint a költségvetés hiánya 82,9 milliárd peso (1 dollár=48,377 peso), ami csaknem kétszerese az IMF-fel egyeztetett, az első háromnegyed évre tervezett 44,3 milliárdnak. Ennek oka, hogy mind az adó-, mind a privatizációs bevételek elmaradtak a várttól. Az adóknál a lemaradás 10 százalékos, az állami vállalatok értékesítéséből pedig az előirányzott 22 milliárdból csak 1,89 milliárd peso folyt be. A Nemzetközi Valutaalap küldöttsége már a helyszínen van, hogy felmérje a kialakult helyzetet. A manilai kormány 1,37 milliárd dolláros készenléti hitelmegállapodást kötött az IMF-fel, s most szeretné elérni, hogy a Valutaalap járuljon hozzá ahhoz, hogy az idei deficit-előirányzatot 62,5 milliárdról 90 milliárd pesóra emeljék - írta a Dow Jones.
A 78 milliós országot ismét a valutaválság és a recesszió fenyegeti, s ezzel nem áll egyedül a térségben. A Fülöp-szigetek mellett az indonéz és a thaiföldi tőzsdén is mintegy felére estek az árfolyamok, és csökken a valuta árfolyama a mélyülő politikai válság nyomán. Ebben az évben az indonéz rúpia eddig 20, a Fülöp-szigeteki peso 17, a thaiföldi baht pedig 14 százalékot veszített értékéből - írta a Bloomberg -, miközben korrupciós botrányok, fegyveres konfliktusok, etnikai és vallási viszályok gyengítik a politikai vezetést.
(NAPI)
Economx