Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A dél-franciaországi Biarritzban megkezdődött az Európai Unió nem hivatalos csúcsértekezlete, amelyet eredetileg a szervezet bővítése szempontjából is kiemelkedő fontosságú belső reformok megvitatásának kívántak szentelni, de a tanácskozás első napján mindent háttérbe szorítottak a közel-keleti és a jugoszláviai eseményekkel kapcsolatos témák.
Az állam- és kormányfők első döntésükkel 200 millió euró (172 millió dollár) azonnali humanitárius segélyt szavaztak meg Jugoszláviának, minden feltétel nélkül. A brüsszeli bizottság már korábban közölte, hogy hét év alatt 5,5 milliárd euróval segíti a Balkán, ezen belül 2,3 milliárd euróval Szerbia újjáépítését. A bizottság elnöke, Romano Prodi tegnap ígéretet tett: segítséget nyújtanak ahhoz, hogy megkezdődhessék a Duna hajózhatóvá tétele.
A csúcstalálkozón közös nyilatkozatot fogadtak el a közel-keleti válsággal kapcsolatban, amely az erőszakcselekmények azonnali beszüntetésére és béketárgyalásokra szólítja fel a feleket. A Bloomberg úgy értesült, hogy fontolóra vették a térségnek nyújtott pénzügyi támogatás növelését. Az EU a közel-keleti békefolyamat legnagyobb anyagi támogatója - az elmúlt hat évben évente 810 millió euró (700 millió dollár) nem katonai segélyben részesítette a palesztin hatóságot és az Izraellel szomszédos négy arab országot. A találkozó résztvevői a spanyol javaslatot elvetve úgy döntöttek, hogy nem szabadítják fel a stratégiai olajtartalékokat, mert attól tartanak, az csak átmenetileg tudná lenyomni a kőolajárat. Az EU szerint a túl magas olajárak már a világgazdaság növekedését veszélyeztethetik. Lionel Jospin francia kormányfő középtávú célként az EU energiafüggőségének mérséklését jelölte meg.
Pierre Moscovici, a francia kormány európai ügyekkel foglalkozó minisztere szerint a belső reformok közül a vétójog szűkítése, a minősített többséggel eldöntendő kérdések körének kibővítése a decemberi nizzai csúcstalálkozó sikerének egyik kulcsa lesz. E témakörben leginkább a franciák ellenzik a vétójog megszüntetését a szolgáltatások és a szellemi termékek, a britek pedig az adók ügyében. Széles körű egyetértés mutatkozott az úgynevezett "fokozott együttműködés", vagyis az úgynevezett kétsebességes integráció hasznosságát illetően. Ez azt jelenti, hogy egyes országok előrébb járnak az európai integráció terén másoknál. Problematikusabb a bizottság reformjának és a tanácsi szavazatok újrasúlyozásának ügye.
B. T. J.
