Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bill Clinton, az Egyesült Államok elnöke azonnali megbeszélések céljából Pekingbe küldte Charlene Barshefsky kereskedelmi főmegbízottat, hogy rávegye a kínai vezetőket: tartsák magukat azoknak a piacnyitás és kereskedelem liberalizálása terén vállalt kötelezettségeknek a teljesítésére, amelyeket a kétoldalú megállapodások keretében elfogadtak, különben eljátszhatják esélyüket, hogy még az idén felvegyék őket a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO). Az ügy előzménye, hogy Genfben elakadtak a tárgyalások, mert a pekingi küldöttség visszalépett több olyan reformintézkedés vállalásától, amelyekről korábban megállapodás született a kétoldalú megbeszéléseken, és amelyek a WTO-tagság feltételei között szerepelnek. A kínai vezetőkkel tartott megbeszélései után Barshefsky közölte, hogy nem lát megoldhatatlan problémákat, amelyek lehetetlenné tennék Kína idei felvételét a WTO-ba, bár a tárgyalások sebessége elsősorban a pekingi delegációtól függ. A kínai külügyminisztérium szóvivője szerint bíznak abban, hogy még az idén bekerülnek a szervezetbe.
Clinton elnök egy nappal korábban írta alá az amerikai törvényhozás által korábban elfogadott törvényt, amely normalizálja a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokat. A törvény azután született meg, hogy a kínai kormány jelentős engedményeket helyezett kilátásba a Washingtonnal korábban kötött megállapodásban annak érdekében, hogy az USA támogassa felvételét a WTO-ba, s húsz év után normalizálódjanak kapcsolataik. Egyebek között kötelezettséget vállalt a belső piac megnyitására a mezőgazdaságtól a telekommunikációig. A Kína által kilátásba helyezett engedmények között van többek között, hogy 2005. január 1-jével megszüntetik az információs technológiai cikkek vámját, s mennyiségi korlátozás nélkül engedélyezik a személyautók importját, a mezőgazdasági gépek és berendezések vámját a jelenlegi 11,54 százalékról 2002-re 5,7 százalékra viszik le. Amerikai számítások szerint a mezőgazdasági termékek Kínába irányuló exportjának értéke évente 2 milliárd dollárral fog nőni. A törvény hatálybalépését a farmerek mellett a a nagyvállalatok, így a Microsoft és a Boeing is örömmel fogadták, de vereségként könyvelik el a szakszervezetek, amelyek tartanak a kínai áruk által támasztott versenytől.
B. T. J.
(NAPI)
**** KERETBEN ****
Indulhat az energiarendszer privatizációja
A kínai Hainan tartomány tulajdonában lévő Hainan International Trust & Investment Corp. (HITIC) befektetési alap a kéthetes türelmi idő lejártával sem teljesítette a Japánban kibocsátott hétéves futamidejű, 2004 szeptemberében lejáró 14 milliárd jen (128 millió dollár) névértékű kötvény után esedékessé vált 238 millió jen összegű kamatfizetési kötelezettséget. A Japan Rating Agency hitelminősítő ennek nyomán a bóvlikötvényt jelentő C kategóriából a fizetésképtelenséget jelző D kategóriába minősítette vissza a papírokat. A fizető ügynökként eljáró Sumitomo Bank és Shinsei Bank, valamint japán hitelezők kezdeményezték a HITIC fizetésképtelenségének kimondását. A HITIC az első kínai cég, amely fizetésképtelenné vált a japán kötvénypiacon. A tartomány vezetése bejelentette, hogy az alap már beszüntette tevékenységét, a további intézkedésekről azonban még nem nyilatkoztak.
