A lengyel folyó fizetési mérleg hiánya a tavaly márciusi 834 millió dollárral szemben és a februári 954 millió dollár után 1,431 milliárd dollárt ért el; ez a GDP 8,3 százalékának felel meg, holott már a tavaly év végi 7,6 százalékos arányt is veszélyesen nagynak minősítették az elemzők.
Sokan úgy vélik, hogy a vártat mintegy 300 millió dollárral meghaladó hiányért legalább részben felelős a varsói jegybank monetáris politikája, amely a kamatszintet magasan tartva a portfólió-befektetések felé irányította a tőkét, rontva az export feltételeit. Az év első negyedében az export az egy évvel korábbihoz képest 9,7 százalékkal, 6,33 milliárd dollárra csökkent, vagyis nemhogy kihasználta volna az európai gazdaság élénkülését, hanem még a korábbi pozícióiból is vesztett, miközben az import 3,4 százalékos bővüléssel 10,17 milliárd dollárt ért el.
Grzegorz Wójtowicz, a jegybank monetáris politikai bizottságának tagja szerint a márciusi csúcs után az év végére a GDP 8 százaléka alá csökken a folyó fizetési mérleg deficitje, amelynek mostani megugrását egy 340 millió dolláros adósságtörlesztés okozta. A bizottság politikáját ért bírálatokra reagálva kifejtette, hogy annak elsőrendű célja az infláció lefékezése. A költségvetési hiány, a folyó fizetési mérleg deficitje, a hazai fogyasztás és ezzel az import visszafogásának problémája a kormány feladata. A bizottság egy másik tagja, Cezary Józefiak szerint a deficit növekedése egyelőre nem követel változást a monetáris politikában, a magas kamatokra pedig szükség van az import fékezéséhez.
A zloty árfolyama a hírek nyilvánosságra hozatala után rekordmélységbe zuhant, 4,5650 zlotyt adtak 1 dollárért. A befektetők eredetileg még ennél is rosszabbra számítottak, miután a lengyel fizetőeszköz árfolyama a múlt hónap óta szabadon lebeg.
(NAPI)
