Brüsszeli tudósítónktól
A brüsszeli bizottság azt javasolja az EU miniszteri tanácsának, hogy Görögországot 2001. január 1-jétől vegye fel a valutaunióba. A döntést formálisan az EU gazdasági és pénzügyminiszterei hozzák meg azt követően, hogy konzultálnak az Európai Parlamenttel és az EU júniusi csúcstalálkozóján, Feirában megvitatják a kérdést. Míg a valutaunió megalakulásakor, két évvel ezelőtt kiadott első konvergenciajelentés szerint Görögország a négy feltétel egyikét sem teljesítette, mára a drachma is az eurótérséghez tartozó valutákhoz hasonló stabilitást mutat.
Az átlagos infláció az idén márciusig tartó 12 hónapban 2 százalékos volt, szemben a tagsághoz szükséges 2,4 százalékos referenciaértékkel, a költségvetési hiány tavaly a GDP 1,6 százalékát tette ki, vagyis nem érte el a 3 százalékos maastrichti plafont. Ez a teljesítmény különösen annak fényében értékelendő, hogy öt esztendeje még a tíz százalékot is meghaladta a deficit. A költségvetési hiány jövőre 0,2 százalékos lesz, 2002-ben pedig már szerény mértékű költségvetési többletet várnak.
Az államadósság tavaly a GDP 104,4 százalékát tette ki, vagyis jelentősen meghaladta a 60 százalékos referenciaértékét, ezt a feltételt azonban az EU enyhítette, miután kiderült, hogy olyan stabil valutájú országok se képesek teljesíteni, mint Hollandia, Belgium, Ausztria - így megelégszik azzal, ha kimutatható az adóssághegy fokozatos leépítése. 1996-ban az adósság még a GDP 111,3 százaléka volt és jövőre már 100 százalék alatti értéket várnak. Athén végül teljesíti az árfolyamrendszerrel kapcsolatos feltételt is, miután több mint két éve tagja az európai árfolyamrendszernek, az ERM II-nek. Az Európai Központi Bank (ECB) mindazonáltal korántsem látja enynyire rózsásnak a helyzetet, és további szigorú költségvetési politikát követel. Elemzők szerint a görög valuta aligha erősíti az euró hírnevét, miután a drachmát az EU leggyengébb valutái között tartja számon a piac.
Svédország a bizottság szerint a négy feltétel közül csak háromnak, az inflációra, a költségvetés helyzetére és a kamatokra vonatkozó feltételnek felel meg, de nem tagja az ERM-nek, és a jegybank függetlenségét sem szavatolja törvény. Enélkül Stockholm nem lehet tagja a valutauniónak, Svédország azonban jelenleg nem is kíván csatlakozni az eurótérséghez.
GORDON TAMÁS
**** KERETBEN ****
Tovább süllyed az euró
Az euró árfolyama tegnap a lélektani határnak tekintett 90 centes érték alá süllyedt a dollárral szemben - rácáfolva az ECB-vezetőire, akik ezt a múlt héten elképzelhetetlennek tartották -, és a többi vezető devizával szemben is negatív rekordokat döntött. Nem sokkal a New York-i piacok nyitása után 0,8891 dolláron, 57 pennyn, 1,5408 svájci frankon és 96,95 jenen jegyezték az eurót. A közös európai pénz a tavaly év eleji bevezetésekor kialakult 1,185 dolláros csúcsponthoz képest közel 25 százalékot vesztett értékéből az amerikai fizetőeszközhöz viszonyítva. Elemzők szerint az euró értékvesztése alapvetően az Egyesült Államok továbbra is erőteljes növekedési kilátásait tükrözi, valamint azt a meggyőződést, hogy a szövetségi jegybank szerepét betöltő Fed képes nagyobb megrázkódtatás okozása nélkül kontroll alatt tartani az amerikai gazdaságot. A mostani eladási hullám felerősödéséhez a szakértők szerint hozzájárult az ECB Görögországról szóló értékelése, valamint az is, hogy az ECB vezetői nem adják jelét annak, hogy készek beavatkozni az euró védelme érdekében.
(NAPI)