Kényszerhelyzetben az ECB?

A 12 havi infláció a wiesbadeni szövetségi statisztikai hivatal előzetes adatai szerint a márciusi kétéves csúcspontot jelentő 1,9 százalékról áprilisban 1,5 százalékra lassult, míg márciushoz képest nem emelkedtek a fogyasztói árak. Egy év óta ez az első eset, hogy lassult a 12 havi infláció. A hat német tartomány adatai alapján számolt értékek gyakorlatilag megegyeztek az elemzői konszenzussal, amelyek a havi értékre 0-0,1, az éves inflációra pedig 1,5-1,6 százalékot vártak. Az áremelkedési ütemnek a múlt hónapban tapasztalt tetőzése után a lassulást elsősorban az energiahordozók árának csökkenése okozta, de szerepet játszott benne a tavaly áprilisban megemelt energiaadó torzító hatásának kiszűrése is. A német infláció kedvező alakulásával szemben rossz hír az euró folytatódó mélyrepülése.
Az ECB kormányzótanácsa, amely legutóbb március 16-án 25 bázisponttal, 3,5 százalékra emelte az irányadó kéthetes repokamatot, a mai ülésen az elemzők nagyobb része szerint ismét a szigorítás mellett dönt, hogy eloszlassa az infláció importjával kapcsolatos aggályokat.
Az úgynevezett öt bölcs - a német kormány mellett működő tanácsadó testület - egyike, Horst Siebert a Berliner Zeitungban megjelent tegnapi interjúban kifejtette, hogy szigorítást vár az ECB mai ülésétől, mert a gyenge euró miatt fennáll az infláció gyorsulásának veszélye.
A szerkezeti reformok gyorsítását hangsúlyozó Gerhard Schröder kancellár egyértelműen kijelentette: tévedés azt hinni, hogy az eurótérség vezetői az exportvezérelt növekedést elősegítő gyenge eurót szeretnének látni. Klaus Liebscher, az osztrák jegybank kormányzója, az ECB kormányzótanácsi tagja szerint nem felel meg a valóságnak, hogy a bank teljesen közömbös az euró árfolyamának alakulása iránt. A támogató nyilatkozatok ellenére sok elemző kétségbe vonja, hogy a jelenlegi ingatag helyzetben az euró árfolyamát egy újabb 25 bázispontos kamatemelés ki tudná húzni a gödörből.
B. P. A.