Lengyel kiegyezés a csatlakozás érdekében

A megállapodást Jan Kulakowski, a lengyel tárgyalóküldöttség vezetője a Reuters hírügynökségnek adott interjúban áttörésnek minősítette. A lengyel politikai erők ezzel valóban eljutottak odáig, hogy prioritásként kezeljék az európai integráció ügyét. A 30 hónapja kormányzó lengyel jobbközép kormánykoalíció ugyan a legfontosabb külpolitikai célként jelölte meg az EU-csatlakozást, a gyakorlatban azonban a feltételek teljesítése gyakran csak félszívvel folyt, és számos lépés egyenesen eltávolította az országot az uniótól, így például az agrárvámok emelése vagy a hazai vállalkozóknak különleges előnyöket biztosító új közbeszerzési törvény tervezete.
Talán az ellenzékkel folytatott vitáknál is jobban nehezítette a szükséges jogszabályok keresztülvitelét a vezető kormányerőn, a Szolidaritás Választási Unióján (AWS) belüli viszálykodás és a koalíciós partnerrel, a liberális Szabadság Uniójával (UW) folytatott csatározás. Egyes brüsszeli diplomaták a politikai belharcok miatt már úgy vélték, hogy Lengyelország esetleg kimarad az EU bővítésének első köréből. A jogharmonizáció keretében még több mint 150 törvényt kellene elfogadni a kitűzött 2003-as határidő lejártáig, Kulakowski szerint azonban képesek lesznek erre.
A lengyel delegáció vezetője örömének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Jerzy Buzek miniszterelnök az integrációs kormánybizottság vezetésével Jacek Saryusz-Wolskit, az uniós ügyek egyik legkiválóbb szakértőjét bízta meg, aki éveken keresztül vezette a Brüsszellel folytatott előkészítő tárgyalásokat. A kormányfő több mint egyévi habozás után menesztette elődjét, Ryszard Czarneckit, a Keresztény Nemzeti Egyesülés (ZChN) egyik vezéralakját, akinek hibái miatt az ország sokmilliós EU-hitelektől esett el. Czarnecki több mint egy éve már csak névleg töltötte be a posztot, és azóta nem volt valódi vezetője az integrációs kormánymunkának.
B. T. J.