Erőteljes növekedésre számít a svéd kormány

Svédországban az idén várhatóan 3,8 százalékkal nő a GDP, jövőre pedig 2,9 százalékra lassul az ütem - áll a Bosse Ringholm pénzügyminiszter által tegnap beterjesztett tavaszi költségvetési törvényben. A szeptemberi büdzsé 2000-re még csak 3 százalékos, 2001-re 2,2 százalékos növekedést jelzett. A kilencvenes években az államadósság mérséklésének szándékával bevezetett kiadási plafont jövőre 2 milliárd koronával, 792 milliárd koronára (1 dollár = 8,676 korona) emelik, 2002-ben pedig a korábban tervezettnél 3 milliárddal több, 817 milliárd korona lehet. 2003-ban - ígéri most a kormány - a kiadások elérhetik a 847 milliárd koronát. Elemzők szerint a már most a 2002 szeptemberében esedékes választásokra készülő szociáldemokraták bőkezűségét főleg a családok, a nyugdíjasok és a rokkantak élvezik majd, de a mostaninál több jut az egészségügyi ellátásra, a rendőrségre és külföldi segélyekre is. A kormány a munkanélküliség leszorítására is kihasználná a vártnál erőteljesebb növekedést: a mai 5,4 százalékos arányt 2001-ben 3,9 százalékra akarják mérsékelni. A jelenleg 1,4 százalékos infláció jövőre 2,3 százalékra emelkedhet, a következő két évben pedig 2-2 százalékra számít a kormány.
A számos részletében már jó előre kiszivárgott büdzsé bírálói szerint a kormány most sem tesz semmit a svéd gazdaság szerkezeti problémáinak megoldására, Ringholm azonban azt hangsúlyozta, hogy reformköltségvetést terjesztett be, amelynek intézkedései szoros pénzügyi korlátok közé illeszkednek, s amely feloldja a kilencvenes években bevezetett szigorító intézkedések egy részét. A vállalatok és az adófizetők nyomása ellenére a pénzügyminiszter várakozó álláspontra helyezkedett a közismerten súlyos adóterhek enyhítését illetően, de megígérte, hogy az őszi költségvetés összeállításakor - ha az inflációs helyzet megengedi - visszatér a kérdésre.
A költségvetés többlete a kormány tervei szerint az idén elérheti a GDP 2,8 százalékát, jövőre pedig 3,2 százalék is lehet. Elemzők azonban rámutatnak, hogy a mintegy 200 milliárd koronára rúgó egyszeri tételek figyelmen kívül hagyásával a költségvetés deficites lenne a 2000-2003 közötti időszakban. Az egyszeri tételekből 140 milliárd koronát tesz ki a svéd állami vállalatok privatizálásától várt bevétel.
A 400 milliárd korona piaci értékű Telia AB távközlési vállalat 25-30 százalékát még az idei első félévben tervezik tőzsdére vinni.
(NAPI)