Kormányválság Lettországban a privatizációs vita miatt

Andris Skele lett miniszterelnök tegnap bejelentette: benyújtja lemondását Vaira Vike-Freiberga köztársasági elnöknek, és rövidesen megkezdődnek a tárgyalások az új kormány megalakításáról. Skelére ma bizalmi szavazás várt volna a parlamentben, ha nem mond le tegnap, mert a Haza és Szabadság Szövetség nevű párt már kedden megvonta támogatását a kormánytól. E döntést azután hozták meg, hogy a miniszterelnök megvált a párthoz tartozó gazdasági minisztertől, Vladimirs Makarovstól.
Skele és Makarovs a privatizáció irányítása miatt kerültek szembe egymással: a miniszter megvonta az aláírási jogot a privatizációs ügynökséget vezető Janis Naglistól, a kormányfő viszont - Makarovs eltávolítása után - megerősítette őt tisztségében. Naglis és Skele a magánosítási folyamat felgyorsításának a híve, Makarovs szerint viszont emiatt szükségtelenül olcsón adnák el az állami vagyont. Elemzők szerint a politikai bizonytalanság miatt késedelmet szenvedhet a Latvenergo erőmű és a lett tengerhajózási társaság erre az évre tervezett privatizációja.
A Haza és Szabadság Szövetség után a második legnagyobb kormánypárt, a Lett Út is elfordult Skelétől. Mindkét párt hajlandó részt venni egy újabb, változatlan összetételű koalícióban, de a tavaly július óta hatalmon lévő kormányfő helyett újat akarnak látni. A 100 fős lett parlamentben a Skelét adó Néppárt 24, a Lett Út párt 21, a Haza és Szabadság Szövetség 16 mandátummal rendelkezik.
A kormányválság nem rendítette meg a rigai pénzpiacot: a piaci árfolyam 0,5922/27 dollár/lat volt, miközben a jegybank 0,5893-at és 0,6012-t adott meg intervenciós határokként. A lat árfolyama 0,7997-es paritáson az SDR-hez van kötve, és 1-1 százalékkal térhet el mindkét irányba (1 SDR = 1,3403 dollár). A rigai jegybank vezetője, Einars Repse sajtóértekezletén úgy vélte: a valutapiac nyugodt reakciója azt mutatja, hogy a befektetők a menetrendszerű kormányválság ellenére is bíznak a lett gazdaságban, amely szerinte a gyors fellendülés jeleit mutatja. Repse azt várja az új kormánytól, hogy továbbra is tartsa magát a fegyelmezett költségvetési politikához, az államháztartás egyensúlyban tartásához és folytassa a küladósságok csökkentését.
A lett gazdaság 1999 második felére tért magához az 1998. évi oroszországi válság nyomán bekövetkezett recesszióból. Tavaly az utolsó negyedévben 2,8 százalékkal nőtt a GDP, az egész éves növekedés 0,1 százalék volt (1998-ban még 3,9 százalékos növekedést értek el). A folyó fizetési mérleg hiánya tavaly a GDP 10,2 százalékát, 1998-ban 10,6 százalékát tette ki.
(NAPI)