Az IMF-Világbank ülésszakot ezen a héten kezdték el különböző szakértői szintű eszmecserékkel, a pénzügyi tárcák vezetői és a jegybankok elnökei pedig a hét végén tartják tanácskozásaikat. A holland pénzügyminisztérium által már egy hete kiszivárogtatott dokumentumban (NAPI Gazdaság, 2000. április 5., 1-2. oldal) a Valutaalap számottevően felfelé módosította előző előrejelzését: tavaly októberben ugyanis még csak 3,5 százalékra tették az idei globális növekedés ütemét. Magyarországon az IMF szerint tavaly 4,1 százalékkal nőtt a GDP, az idén 4,5, jövőre pedig 4,6 százalék várható. A fogyasztói árak a tavalyi 10 százalék után idén 8, jövőre azonban már csak 5 százalékkal emelkednek.
A közép- és kelet-európai térség egészében - Belaruszt és Ukrajnát is beleértve - ebben az évben 3 százalékos, jövőre 4,2 százalékos növekedést valószínűsítenek a szakértők.
Az orosz gazdaságot illetően az IMF úgy látja, hogy az tavaly a szerény várakozásokat lényegesen felülmúló teljesítményt nyújtott, de ez nagyon szűk és nem feltétlenül tartható bázison nyugszik, jelesül az energiaárak emelkedésén, az import csökkenésén, illetve az importot kiváltó ipari termelés növekedésén.
Az Egyesült Államokat illetően az IMF eddig soha nem látott mértékben vitte feljebb előrejelzését: tavaly októberben még 2,6 százalékos GDP-növekedést vártak erre az évre, most viszont 4,4 százalékot jeleznek, amely jövőre 3 százalékra mérséklődik. Japán esetében az idén 0,9 százalékot, jövőre 1,8 százalékot várnak, hozzátéve, hogy a pénzügyi és vállalati szerkezetátalakítás nélkül a következő évszázadban is folytatódhat a kilencvenes évek gyászos teljesítménye. Az euróövezetben az idén és jövőre egyaránt 3,2 százalékos növekedés várható. A világgazdaság általános helyzetét vizsgálva a jelentés megállapítja, hogy a kilencvenes évek végének pénzügyi krízise még érezteti hatását, de Ázsia feltörekvő gazdaságainak többségében erőteljes fellendülés indult be. Kezdenek kilábalni a bajból a latin-amerikai átmeneti gazdaságok is, beleértve a legveszélyesebb helyzetbe jutott Brazíliát.
A Valutaalap számos aggasztó tényezőre is figyelmeztet, különös tekintettel az USA folyó fizetési mérlegének rekordmértékű deficitjére, Japán, illetve az euróövezet hasonló mérlegének többletére, az amerikai dollár és a részvények túlértékeltségére. A Valutaalap szakemberei felvázoltak egy olyan - nem túl valószínűnek minősített - forgatókönyvet is, amely szerint a GDP és az infláció világméretű növekedését a kamatok folyamatos emelkedése kíséri, mígnem az amerikai részvények árfolyama 25 százalékos korrekciót szenved el, a dollár pedig 20 százalékot veszít értékéből. Ha ez bekövetkezik, akkor jövőre csaknem 1 százalékponttal kisebb lesz a világgazdaság növekedésének mértéke. Éppen ezért az IMF különösen fontosnak tartja az USA gazdaságának minél simább lefékeződését, és arra számít, hogy az ottani jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) továbbra is emeli a kamatokat. Az euróövezet esetében viszont arra int a jelentés: az inflációtól való félelmében újabb kamatemeléssel kacérkodó Európai Központi Banknak (ECB) meg kellene gondolnia, hogy visszafogja-e a fellendülésnek indult gazdaságot.
SZ. M.
