Brüsszel felfelé korrigálta az EU növekedési előrejelzését

Brüsszeli tudósítónktól
Az Európai Unió 15 országának gazdasága a brüsszeli bizottság tegnap közzétett, jócskán felfelé módosított előrejelzése értelmében idén 3,4, jövőre 3,1 százalékkal nő. A bizottság tavaly ősszel még 2,9 százalékos növekedést prognosztizált mindkét évre vonatkozólag. A kilátások javulásának két fő oka van: a belső kereslet tavaly tavasz óta tapasztalt emelkedése korántsem bizonyult átmenetinek, a fogyasztói bizalmi indexek továbbra is páratlanul magasak. Míg ősszel ezt csupán az orosz és a dél-amerikai válság kompenzációjához vélték elegendőnek, mára kiderült, hogy ezenfelül is jelentős gazdaságélénkítő hatása van. Ugyanakkor a 10 százalékkal leértékelődött euró az EU exportőröknek kedvez.
A legmagasabb növekedés, 7,5 százalékos Írországban várható idén, míg a legalacsonyabb Dániában, 2 százalékos.
A mostani előrejelzés szerint mind a német, mind az olasz gazdaság felmenő ágban van - előbbiben 2,9, utóbbiban 2,7 százalékos növekedés várható idén -, míg a tavalyi előrejelzés még gazdasági visszaesést vetített előre. Az infláció a prognózis értelmében az eurózónában a korábban jelzett 1,1 százalék helyett 1,8 százalék lesz idén és jövőre is, ezért egyértelműen a megugrott nyersanyagárak, elsősorban a kőolajé felelősek.
Kedvezően alakulnak a tagállamok költségvetési hiányának előrejelzései: az euróövezetben a tavaly előre jelzett 1,2 helyett 0,9 százalék, 2001-ben 0,8 százalék lesz, az EU egészében 0,6 helyett 0,4 százalék, jövőre pedig 0,3 százalékra csökken. A brüsszeli bizottság szerint ennek a drasztikus változásnak a fő oka a kamatok zuhanásában és a gazdasági növekedésből következő adójövedelmek emelkedésében keresendő. Az államháztartás hiányának 2001-es lassúbb ütemű csökkenését a bizottság azzal magyarázza, hogy a német adóreform átmenetileg korlátozza az állam bevételeit, így a tavalyi 1,1 százalékos deficit idén 1 százalékos lesz, míg jövőre 1,4 százalékra növekszik. Franciaországban 1,8 helyett 1 százalék lesz idén, jövőre pedig 1,4 százalék lesz, míg Olaszországban egyenletesen csökken: idén 1,9 helyett 1,5 százalék, jövőre pedig 0,8 százalék lesz. A két véglet Finnország, ahol 2001-ben 5 százalékos többlettel számolnak, Ausztriában viszont 2 százalékos hiánnyal. A munkanélküliség az euróövezetben idén 10 helyett 9,2 százalék, jövőre 8,5 százalék lesz, az EU-ban 9,2 helyett 8,5 százalék, jövőre pedig 7,9 százalék lesz.
GORDON TAMÁS