Forrásadó helyett több bankinformáció

Brüsszeli tudósítónktól
Bár az igazi áttörés elmaradt az EU-pénzügyminiszterek nem hivatalos hétvégi lisszaboni találkozóján, az unió soros portugál elnöksége megítélése szerint az álláspontok már közeledtek egymáshoz, így ma több a remény a megállapodásra, mint a decemberi helsinki csúcs idején volt. Ez azt jelentené, hogy az EU véget vet a befektetőket egymástól adókedvezményekkel elcsábító gyakorlatnak, megteremtve az adóharmonizációt, ami a közös valuta és az egységes belső piac logikus követelménye volna.
A csomag szinte aláírásra kész, egy lényeges pont kivételével, amelynek fő ellenlábasa eddig a brit kormány volt, elutasítva, hogy az eurókötvényekre 20 százalékos forrásadót vessen ki a nem rezidens EU-állampolgárok esetében. Az eurókötvények 75 százalékát (3 ezer milliárd euró értékben) forgalmazó londoni City ugyanis attól fél, hogy ebben az esetben a kötvénypiac Svájcba és az Egyesült Államokba helyeződne át.
Az EU brüsszeli bizottságával közösen kidolgozott kompromisszum értelmében London hajlandó viszont arra, hogy tájékoztatja a külföldi számlatulajdonosok honi adóhivatalát a kötvények utáni kamatokról, ha cserébe a brit hatóságok is megkapják az adatokat állampolgáraik külföldi befektetéseiről. Gordon Brown pénzügyminiszter szavaival: "annak adunk információt, akitől mi is kapunk".
Bár a tagállamok többsége elfogadja a kompromisszumot, egyelőre az áttörés meghiúsult a banktitkot szigorúan kezelő Berlin, Luxemburg és Bécs ellenállásán. Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő és pénzügyminiszter csak akkor hajlandó elfogadni a brit javaslatot, ha a nem EU-tag Svájc és Liechtenstein is enyhíti a banktitokszabályokat, mert különben ezek magukhoz vonzzák a Luxemburgból elmenekülő befektetőket. Németország egyelőre kategorikus nemet mond ugyan, ám idővel valószínűleg Berlin is kész belátni, hogy a feketepénzek tisztára mosása elleni küzdelemnek mégiscsak a banktitok részleges feloldása a leghatékonyabb eleme. A front leggyengébb láncszeme Ausztria, ahol a szabadság párti pénzügyminiszter, Karl-Heinz Grasser (alighanem konstruktivitását demonstrálandó) keresi a vitát.
Frits Bolkestein, az EU-bizottság adópolitikáért felelős tagja Lisszabonban úgy nyilatkozott, hogy az EU hosszú távon el fog tekinteni a forrásadótól (a nem rezidensek esetében) és a kölcsönös tájékoztatás lesz a megoldás. Kérdés, hogy a portugál elnökséget lezáró júniusi csúcsig hátralévő idő elég lesz-e meggyőzni a még ellenállókat, hogy Londontól ennél több engedményt nem várhatnak.
GORDON TAMÁS