Thomas Penfield Jackson szövetségi bíró, aki az eljárás korábbi, ténymegállapító szakaszában már elmarasztalta a szoftvergyártó óriáscéget, azután mondta ki a határozatot, hogy kudarcba fulladtak a peren kívüli megállapodást célzó tárgyalások a cég, illetve a bírósági keresetet benyújtó washingtoni igazságügyi minisztérium és 19 szövetségi állam között (NAPI Gazdaság, 2000. április 3., 1-2. oldal). A bíró határozata értelmében a Microsoft több ponton megsértette a trösztellenes törvényt, például azzal, hogy az Internet Explorer böngésző programot integrálta a Windows operációs rendszerbe.
A cég jogellenes eszközöket vett igénybe annak érdekében, hogy megakadályozza a rivális böngésző program, a Netscape Navigator terjedését, akár a PC-kbe történő installálás, akár az internetről való letöltés útján. A Microsoft emellett különféle szerződésbeli megszorításokat és nyomásgyakorló eszközöket vett igénybe a Windows operációs rendszer piaci dominanciájának megteremtése érdekében.
A döntés kihirdetése nyomán 14 százalékot gyengültek a Microsoft részvényei New Yorkban, és az elemzők arra számítanak, hogy a várhatóan elhúzódó bírósági eljárás hosszabb távon is lenyomja a részvényárfolyamot. Bill Gates, a Microsoft alapítója a határozat kihirdetése után máris jelezte, hogy minden fellebbezési lehetőséget fel kívánnak használni, és biztosak benne, hogy végül is megnyerik a pert. A fellebbezést azonban csak azután nyújthatják be, hogy Jackson bíró a szankciókról is dönt - ami további hónapokat vesz igénybe -, így a per összességében várhatóan évekig elhúzódik. A jogkövetkezmények kimondásáig a szemben álló feleknek megmarad a lehetőségük a megegyezésre. A kormány nyilván nem fog enyhíteni eddigi álláspontján, és mint Joel Klein, az igazságügy-minisztérium illetékese közölte, olyan intézkedéseket kíván kieszközölni, amelyek tartós hatással járnak. A szankciók a Microsoft által folytatott gyakorlat módosításától a vállalat feldarabolásáig terjedhetnek, ez utóbbit azonban a cég mindenáron el akarja kerülni.
G. T.
**** KERETBEN ****
A trösztellenes törvény - az úgynevezett Sherman Act - 1890. évi hatálybalépése óta több ütközet is lezajlott a washingtoni szövetségi kormány és különböző nagyvállalatok között. Az első nevezetes eljárás a John D. Rockefeller tulajdonában lévő Standard Oil ellen folyt, a per során a legfelsőbb bíróság helyt adott a kormány keresetének, és 1911-ben a vállalat feldarabolása mellett döntött.
A trösztellenes törvény - az úgynevezett Sherman Act - 1890. évi hatálybalépése óta több ütközet is lezajlott a washingtoni szövetségi kormány és különböző nagyvállalatok között. Az első nevezetes eljárás a John D. Rockefeller tulajdonában lévő Standard Oil ellen folyt, a per során a legfelsőbb bíróság helyt adott a kormány keresetének, és 1911-ben a vállalat feldarabolása mellett döntött.
A jogászok által minden idők legnagyobb bírósági ügyének tartott trösztellenes eljárás az IBM ellen folyt, és 1969-tól 1982-ig tartott. Az igazságügyi minisztérium ekkor azt kifogásolta, hogy a cég egy csomagban árulta a hardvert és a szoftvert, irreális ígéreteket tett annak érdekében, hogy az ügyfelek ne a versenytársaknál vásároljanak, és különleges kedvezményeket adott az egyetemeknek és más oktatási intézményeknek. Az ügyet hosszas halasztgatás után végül 1982-ben ejtették. Mindazonáltal az IBM az EU országaival utóbb olyan megállapodást kötött, amely hozzájárult a piac megnyitásához.
Az A&T Corp elleni perben, amely 1974-től 1982-ig tartott és a cég feldarabolásával végződött, a kormány azzal vádolta a vállalatot, hogy monopolizálta a helyi és távolsági hívások piacát és a berendezésgyártást.
(NAPI)