A cseh jegybank utoljára tavaly novemberben csökkentette 25 bázisponttal, 5,25 százalékra az irányadó repokamatot; Miroslav Hrncir, a kormányzótanács tagja februárban jelezte, hogy az idei első félévben - ha a gazdasági feltételek nem változnak meg drámai módon - várhatóan változatlanul marad a kamat. Az elemzők most se számítottak másra, mivel továbbra is gyenge a gazdasági növekedés és nincs jelentős inflációs nyomás. A kormányzótanács másik tagja, Ludek Niedermayer még az ülés előtt közölte, hogy a jegybank az OPEC döntése és az olajárak várható csökkenése ellenére nem módosítja idei inflációs előrejelzését. A cseh jegybank legutóbbi, január végén közzétett inflációs jelentésében az olajárak enyhe mérséklődését prognosztizálta az idei második félévben. A hatósági árakat nem tartalmazó nettó infláció a jegybanki előrejelzés szerint 2000 végén 2,5 és 4,1 százalék között lesz.
Josef Tosovsky, a jegybank kormányzója tegnap bejelentette, hogy a bank beavatkozott a pénzpiacon a korona gyengítése érdekében és a későbbiekben további hasonló lépések várhatók. A kormányzó nem közölte, milyen árfolyamsávban kívánják tartani a cseh fizetőeszközt, csak annyit mondott, hogy a korona gyengítését az teszi lehetővé, hogy az infláció alacsony és nem is várható, hogy a belátható jövőben számottevően növekedne. A cseh fizetőeszköz árfolyama a beavatkozás nyomán 37-ről 38 koronára gyengült a dollárhoz képest.
Pavel Mertlik pénzügyminiszter ugyanakkor derűlátóan nyilatkozott a gazdasági kilátásokról. Szerinte gyorsul a fellendülés és könnyen lehet, hogy a bruttó hazai termék növekedése idén a kormány által prognosztizált 1,5 százalék helyett a 2 százalékot is eléri. A GDP a tavalyi utolsó negyedében 1 százalékkal bővült, de a múlt év egészében így is 0,2 százalékkal csökkent.
A cseh gazdaság nehézségeit többnyire az elmaradt szerkezeti reformokra és a 90-es évek elején végrehajtott kuponos privatizációra szokták visszavezetni, amely nem hozott létre egyértelmű tulajdonosi viszonyokat. Václav Havel cseh államfő a napokban ugyancsak bírálta a kuponos privatizációt, amely jelentősen hozzájárult egyfajta "maffia-kapitalizmus" létrejöttéhez. Havel szerint az is hiba volt, hogy a cseh bankok abban az időben milliárdos nagyságrendben hiteleztek olyanok vállalatoknak, melyek a visszafizetést nem tudták garantálni. A rendőrség és a titkosszolgálatok sokszor előre jelezték, hogy egy bank csődbe fog menni, de mivel nem kaptak támogatást a politika részéről, az ügyek felderítetlenek maradtak.
(NAPI)
