A konferencián az 1999 szeptemberében, a koszovói válság után létrehozott stabilitási paktum égisze alatt az EBRD további 231 millió eurót szeretne összegyűjteni a donorországoktól a balkáni magánbefektetések elősegítésére. A magánszektorral kapcsolatos projekteket az EBRD vezeti, a Világbank az átfogó stratégiáért felelős, míg az Európai Beruházási Bank (EIB) a térség infrastruktúra-fejlesztési programját készíti el. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a térség hat érintett államára - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Románia - vonatkozó befektetővédelmi tervet dolgozott ki, melyet az érintettek várhatóan holnap írnak alá Brüsszelben. Az EBRD javasolja, hogy a donor országok olyan programmal járuljanak hozzá a kereskedelem fejlesztéséhez, amelynek keretében az importügyleteiket helyi bankokon keresztül lebonyolító cégek garanciát kapnának. Ezen kívül az IFC-vel közösen a térség kis- és közepes vállalatait segítő programokat kívánnak beindítani, amelyekből az újjáépítésben szerepet vállaló helyi cégeket is támogatnának.
Az új horvát kormány akár már idén 200 millió eurót kaphat, elsősorban energiaipari, idegenforgalmi, útépítési célokra és a bankszektor reformjának finanszírozására - jelentette be Charles Frank, az EBRD első alelnöke Zágrábban.
(NAPI)
