A brit folyó fizetési mérleg hiánya tavaly 12,8 milliárd fontra (20,4 milliárd dollár) ugrott az egy évvel korábbi 0,7 milliárdról; a külkereskedelmi deficit az 1998-ban kimutatott 20,5 milliárdról a rekordot jelentő 26,6 milliárd fontra emelkedett. Az 1990 óta a legnagyobb mértékű fizetési mérleghiány a GDP 1,4 százalékának felelt meg. A szakértők szerint az eurózónába irányuló exportot jelentősen befolyásolta, hogy a font az euróval szemben tavaly 10 százalékot erősödött, emiatt a brit termékek versenyhátrányba kerültek. Kedvező jelként értékelik viszont, hogy a külkereskedelem hiánya a július-szeptemberi időszakban kimutatott 4,4 milliárdról az utolsó negyedévben 3 milliárd fontra csökkent, és 1,3-ről 1,8 milliárd fontra nőtt az eurózónával szembeni többlet.
A szintén tegnap nyilvánosságra hozott végleges adatok szerint Európa második számú gazdasága a múlt év utolsó negyedében háromhavi összehasonlításban az előzetesen becsült 0,8 százalékkal növekedett, az október-december időszakra vonatkozó éves GDP-növekedési adatot viszont 2,9-ről 3 százalékra módosította a statisztikai hivatal (ONS). Éves összehasonlításban 1999 egészében a brit GDP az előzetesen közölt 1,9 százalékkal szemben 1,8 százalékkal nőtt. A múlt év utolsó negyedével kapcsolatban az ONS kiemelte, hogy miközben a háztartások megtakarítási rátája az előző negyedévi 4,7 százalékról 6,5 százalékra emelkedett, a munkajövedelmek háromhavi összevetésben 1,8 százalékkal, éves szinten 6,2 százalékkal gyarapodtak. A bérek megugrása és a húszéves mélyponton álló munkanélküliségi ráta hatására erőteljesen bővül a lakossági fogyasztás, ezért a Bank of England monetáris politikai tanácsa (MPC) a gazdaság gyorsuló infláció melletti túlzott növekedésétől tart, ugyanakkor nem szeretné, ha a font erősödne. Az MPC szeptember óta négyszer vitte feljebb 25-25 bázisponttal az irányadó kéthetes repokamatot, és az elemzők jelentős része szerint jövő heti ülésén a ma 6 százalékon álló kamat újabb emeléséről hoz majd döntést.
B. P. A.
