EU-stratégia az USA utolérésére

Az Európai Unió gazdasági céljainak szentelt kétnapos állam-és kormányfői találkozó záródokumentuma kimondja, hogy az uniónak a legversenyképesebb és a legdinamikusabb információs alapú gazdasággá kell válnia, amely képes a tartós növekedésre, több és jobb munkahely létrehozására, a mainál nagyobb társadalmi kohézió megteremtésére.
Az EU vezetői már a találkozó kezdetekor kinyilvánították, hogy az USA-t akarják utolérni, ahol az új technológiák elterjedése páratlan gazdasági fellendülést alapozott meg. Mindazonáltal az európai országok nem kívánnak lemondani meglévő szociális ellátási rendszereikről sem; a nyugdíjrendszerek reformjának kérdését egyelőre elhalasztották a következő, francia elnökség alatt lezajló félévre.
A csúcsértekezlet zárónyilatkozatába belevették, hogy a következő évekre reális terv lehet az évi 3 százalékos növekedés; ez jóval magasabb annál, amit az unió országai a közelmúltban elértek.
Ugyanakkor a 3 százalékos növekedést nem tűzték ki hivatalos célul - Németország óhajával ellentétben és az Európai Központi Bank örömére -, mint ahogy csak a kívánság szintjén rögzítették a foglalkoztatási szándékokat is. Ennek értelmében az unió átlagában tíz éven belül a mai 61 százalékról az aktív lakosság 70 százalékára kellene emelni a foglalkoztatottak arányát, ez megegyezne a mai egyesült államokbeli szinttel.
Közös célkitűzésként elfogadták, hogy 2001 végére be kell fejezni a távközlési piac liberalizálását és integrációját, s erre az időre az unió valamennyi iskolájában hozzáférhetővé kell tenni az internetet. Ugyancsak jövőre kellene felülvizsgálni a meglévő távközlési törvényeket. A pénzügyi szolgáltatások piacát 2005-re kell egységesíteni. A tagországok állam- és kormányfőinek határozatai önmagukban nem kötelező érvényűek - ahhoz még az EU intézményrendszerén is végig kell futniuk -, Franciaország azonban így is kiharcolta, hogy még azok között se szerepeljen a gáz- és a villamosenergia-szektor, valamint a közlekedési és a postai szolgáltatások liberalizálására szabott határidő. A tavalyi NATO-bombázások kezdetének első évfordulóján véget érő csúcson azt is kinyilvánították, hogy a Szerbia elleni szelektív szankciók mindaddig életben maradnak, amíg Szlobodan Milosevics hatalmon van. A záródokumentum ugyanakkor sürgeti az érintett országokat, a brüsszeli bizottságot, valamint a Duna-bizottságot: tegyenek meg mindent azért, hogy a Duna nyárra hajózhatóvá váljon.
(NAPI)