Vita a növekedési célkitűzésről az EU-csúcson

Az EU állam- és kormányfőinek lisszaboni csúcsértekezlete a legteljesebb egyetértés jegyében indult - nyilatkozta az első ülés végén az unió soros elnöki tisztét betöltő Portugália szóvivője. Minden résztvevő elfogadta, hogy az EU-nak az új technológiákra, mindenekelőtt az internetre való átállás révén egy évtizeden belül utol kell érnie az Egyesült Államokat, amely mögött 1991 óta le van maradva mind a növekedés, mind a munkahelyteremtés tekintetében. Az új gazdaság lelkes híveinek mutatkozó vezetők mindamellett azt is kinyilvánították, hogy ezzel párhuzamosan fenn kívánják tartani az eddigi szociális ellátási rendszereket.
Jól értesült források szerint az EU vezetői valószínűleg deklarálják, hogy a teljes foglalkoztatottságot tűzik ki célul a ma 15 millió munkanélkülit számláló unióban (NAPI Gazdaság, 2000. március 23., 1-2. oldal). Kevésbé valószínű, hogy hivatalos célként fogadják el az évi 3 százalékos GDP-növekedést - amint azt főleg a német kancellár szorgalmazta -, noha ennek teljesítése az EU átlagában várhatóan nem ütközik majd akadályokba. Az EU idei előrejelzésének megfelelő 3 százalékot 1990 óta nem érte el a térség növekedése; üzleti körökből származó vélemények szerint a kedvező előjelek ellenére is katasztrofális következményekkel járhat, ha elfogadnák ezt a célt, mert elérése érdekében a kormányok esetleg növelnék a költségvetési kiadásokat, ami viszont az Európai Központi Bank (ECB) inflációellenes politikáját veszélyeztetné. Az ECB vezető közgazdásza, Ottmar Issing úgy nyilatkozott ezzel kapcsolatban, hogy minden mennyiségi célkitűzés problematikus, mert ha nem sikerül elérni, akkor a központi bank - az EU esetében az ECB - lesz a bűnbak.
(NAPI)