IMF-dicséret Olaszországnak

Az olasz gazdaság sokkal jobb állapotban van, mint azt bárki gondolta volna pár évvel ezelőtt - jelentette ki Watson a Reutersnak adott interjújában. Az IMF-szakértő arra számít, hogy az olasz GDP az idén 2,5-2,7 százalékkal növekszik, bár ezt a várakozásoktól kissé elmaradó tavaly negyedik negyedévi adatok ismeretében ma inkább valószínűnek, semmint biztosnak tartja. Az olasz kincstárügyi miniszter, Giuliano Amato nemrég úgy nyilatkozott, hogy a kormány várhatóan 2,5 százalékra módosítja 2,2 százalékos idei GDP-előrejelzését, az adóügyeket irányító Vincenzo Visco pedig kijelentette, hogy az idei növekedés a 3 százalékot is elérheti. 2001-2002-re az IMF illetékese 2,7-2,8 százalékos növekedést valószínűsít, hozzátéve, hogy ennek ösztökéléséhez adóreformra is szükség lenne.
Az idei 2 százalékos inflációs célkitűzést mindazonáltal aligha lehet tartani - közölte Watson, hozzátéve, hogy a magas olajárak hatása várhatóan átmeneti lesz, de az éves átlagos fogyasztói áremelkedés így is 2,2 százalék körül alakul. A 12 legnagyobb olasz város utóbbi két napban közzétett előzetes adatai szerint márciusban 2,5 százalék volt a 12 havi infláció, ami csaknem a kétszerese az egy évvel ezelőttinek, az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.
Az IMF illetékese méltatta az olasz államháztartás rendbehozatalára tett kormányzati erőfeszítéseket; szerinte a kilencvenes évek második felében megvalósított költségvetési szigorítás és a pénzügyi reformok mostanra kezdik meghozni gyümölcsüket. Az elsődleges költségvetés helyzete szilárd, az adósság/GDP arány csökken, az adóbevételek növekednek - strukturális okokból, és nem az adók emelése folytán -, a foglalkoztatottság úgyszintén. Watson szerint a változások most kezdik éreztetni hatásukat a gazdaság egészében; emlékeztetett rá, hogy Hollandiában is négy évbe tellett, mire érezhetővé váltak a szerkezeti reformok eredményei.
A további teendők közül Watson kiemelte a foglalkoztatottság javítását, rámutatva ugyanakkor, hogy a munkanélküliségi arány csökken: a legfrissebb, októberi adat szerint 11,1 százalék, szemben az egy évvel korábbi 11,9 százalékkal. Véleménye szerint az adó- és járulékrendszer célzott reformjával lehetne javítani a foglalkoztatási helyzeten, különösen ami a déli országrészt illeti. Hasonlóan fontosnak tartja a nyugdíjreform folytatását is, emlékeztetve arra, hogy Európa legnagyvonalúbb nyugdíjrendszerére növekvő terhek nehezednek majd 2005-től, amikor a háború utáni baby boom nemzedéke elkezd visszavonulni.
SZ. M.