A szigetország gazdaságának tartós fellendítéséhez elengedhetetlen a bankszektor korábban beindított reformjának folytatása és a vállalati szféra erőteljes átalakítása - hangsúlyozza az IMF e témában készített legutóbbi elemzéseit szintetizáló most közzétett tanulmány. Az elemzés szerint a japán pénzintézeti szféra gyengesége legalább annyira oka, mint következménye a lanyhuló általános konjunktúrának. A pénzintézetek hatása a gazdaság teljesítményére Japánban jóval nagyobb, mint például az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában, mivel utóbbi országokban a finanszírozás közvetítőjeként jóval fejlettebb tőkepiac is működik. A japán bankok ráadásul a nyolcvanas években végbement erőteljes gazdasági fellendülés idején többnyire ingatlanfedezet ellenében nyújtották a hiteleket, így a kilencvenes években bekövetkezett ingatlanár-csökkenés miatt kénytelenek voltak visszafogni forráskihelyezéseiket a tőkemegfelelési mutató szinten tartása miatt.
A japán kormány mindazonáltal úgy látja, hogy ismét erősödnek a vállalati beruházások és ez a növekvő profittal együtt előbb-utóbb a bruttó hazai termék 60 százalékát kitevő lakossági fogyasztás növekedését is eredményezni fogja. Az előzetes várakozások szerint a most záruló 1999/2000. pénzügyi évben - 3 év óta először - ismét növekedett a japán GDP, ám a kormány által várt 0,6 százalékos bővüléssel szemben a független elemzők csak 0,5 százalékos növekedést valószínűsítenek. A tegnap közzétett adatok szerint februárban 11 hónap óta első ízben nőtt a külkereskedelmi mérlegtöbblet főként a félvezetők és a távközlési berendezések iránti kereslet bővülése nyomán. A szufficit éves összehasonlításban 27 százalékkal, 1180 milliárd jenre (11,01 milliárd dollárra) emelkedett. A szakértők szerint azonban a növekedés csak átmeneti, és főként az olajárak emelkedésének hatása nyomán várhatóan folytatódik a többlet korábban tapasztalt csökkenése.
G. S.
