A várakozásoknak megfelelő döntés nyomán megnyugodtak a piacok, erősödött a dollár, és emelkedésnek indultak a részvényárfolyamok. A Fed tavaly június óta ötödik alkalommal emelte - mindannyiszor 25 bázisponttal - az irányadó kamatot, amely így most már közel öt éve nem látott magasságban van. A mostani döntést egyhangúan prognosztizáló elemzők arra számítanak, hogy idén legalább még egy, de inkább két kamatemelés lesz, feltehetően a következő két FOMC-ülésen, május 16-án és június 28-án, de sokan egy augusztusi növelést is valószínűnek tartanak. A kevesebb mint egy év alatt végrehajtott legutóbbi négy kamatemelés nem hűtötte le a kívánt mértékben a teljes gőzzel működő amerikai gazdaságot - értenek egyet az elemzők. Az USA fennállása óta a leghosszabb konjunktúra időszakát éli, a fogyasztás megállíthatatlanul bővül, az egyre szűkülő munkaerő-kínálat, párosulva az egyre növekvő olajárakkal folyamatosan ébren tartja az inflációs veszélyt.
A fogyasztói árindex (CPI) februárban éves összehasonlításban 3,2 százalékot ért el - utoljára 1997 februárjában érte el a 3 százalékot -, ami még akkor is aggaszthatja a Fed döntéshozóit, ha az energia- és élelmiszerárak nélkül számított maginfláció csak 2,1 százalék volt (NAPI Gazdaság, 2000. március 18., 1-2. oldal). Alan Greenspan, a Fed elnöke a mostanit megelőző kamatemelés után, február 23-i kongresszusi meghallgatásán arra figyelmeztetett, hogy a tavalyi második félévben éves szinten a 6 százalékot is megközelítő GDP-növekedés nem tartható fenn az infláció elszabadulása nélkül. Az elemzői becslések szerint az idei első negyedévi növekedés éves összehasonlításban az 5 százalékot is meghaladhatja, miközben a Fed illetékesei 3,5-4 százalékot látnának szívesen.
Greenspan az utóbbi időben több megszólalásában is kifejtette, hogy a termelékenység növekedése - ami a negyedik negyedévben éves szinten 6,4 százalék volt - fokozza a vállalati nyereségekkel kapcsolatos várakozásokat, ez pedig felnyomja a tőzsdei árfolyamokat és soha nem látott fogyasztási boomot gerjeszt. Elemzők a termelékenység sötét oldalának minősítik a jelenséget, hiszen korábban az volt a meggyőződés, hogy éppen annak növekedése fékezi meg az inflációt.
SZ. M.
**** KERETBEN ****
Rekordszintű külkereskedelmi hiány januárban
Az USA külkereskedelmi mérlegének hiánya újabb rekordot döntött januárban: az előző havi 24,61 milliárd dollárról 28 milliárd dollárra nőtt. A hiány növekedését a kereskedelmi minisztérium adatai szerint az emelkedő olajár mellett az erőteljes belső kereslet okozta. A Kanadából, Kínából, Mexikóból és a többi kereskedelmi partnertől beözönlő áruk - a személygépkocsitól a számítógépeken át a legkülönbözőbb termékekig - rekordszintre, 112,07 milliárd dollárra emelkedő importszámlát eredményeztek, szemben az exportból származó 84,06 milliárd dolláros bevétellel. A hiány valamennyi jelentős kereskedelmi partnerrel szemben nőtt, felerősítve azon véleményeket, hogy egyelőre nem időszerű sem a szabadkereskedelmi megállapodások további kiszélesítése, sem Kínának a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO) való felvétele. A Kínával folytatott kereskedelemben a hiány a decemberi 5,61 milliárd dollárról 6,03 milliárd dollárra emelkedett. Az ugyancsak szoros figyelemmel kísért japán relációban viszont 6,97 milliárdról 5,58 milliárd dollárra, Nyugat-Európával szemben pedig 3,89 milliárdról 3,59 milliárd dollárra csökkent a havi deficit.
(NAPI)