Madeleine Albright, az USA külügyminisztere pénteken bejelentette, hogy a reformista erők iráni előretörése nyomán kormánya kezdeményezni fogja az 1979. évi forradalmat követően zárolt iráni követelések megnyitását, továbbá megkönnyíti az iráni tudósok és sportolók USA-ba való beutazását. Washington ezen túlmenően feloldja a perzsaszőnyegek és egyes Iránból származó élelmiszerek - többek között a szárított és csonthéjas gyümölcsök, valamint a kaviár - bevitelének tilalmát is. Albright mindazonáltal hangsúlyozta, hogy az Irán fő bevételi forrását jelentő olajkivitelt érintő szankciók mindaddig életben maradnak, amíg Teherán fel nem hagy az atombomba előállítására tett erőfeszítéseivel és a terrorista csoportok támogatásával.
Egy héttel korábban az iráni külügyminiszter egyik helyettese úgy nyilatkozott, hogy egy esetleges szankciókönnyítés nyomán Teherán az USA-tól is vásárolhatna búzát - Irán jelenleg a világ legnagyobb búzaimportőre, a fő szállítói Kanada és Ausztrália -, amire húsz éve nem volt példa. Az egyesült államokbeli búzaexportőrök mindazonáltal egyelőre nem számítanak nagyobb üzletekre.
Az iráni törvényhozás a múlt héten hagyta jóvá a helyi időszámítás szerint ma induló évre vonatkozó, összesen 360 ezer milliárd rial (44,2 milliárd dollár) kiadási főösszegű költségvetést, amely a Mohammed Hatami államfő által meghirdetett ambiciózus ötéves terv első évét alapozza meg. A program egyszerre célozza meg a lanyhuló gazdaság szoros állami irányítással történő felpezsdítését és a piaci reformok bevezetését. Az előző évinél 30 százalékkal több kiadást előirányzó költségvetés forrástöbblete alapvetően a magasabb olajbevételekből származik: a tervekben a nyersolajkivitelből származó 11,5 milliárd dolláros, illetve a finomított olajtermékekből származó 2 milliárd dolláros bevétel az igen óvatosnak mondható 15,8 dollár/hordó átlagáron alapul, miközben az iráni nyersolaj ára az elmúlt hetekben a 25 dollárt is meghaladta. Az állami költségvetésnek csak közel harmada, 127 ezer milliárd rial szolgálja közvetlenül a kormány kiadásait, nagyobbik hányadát az állami vállalatok és pénzintézetek támogatására fordítják.
A költségvetés az előző évi 2,5 százalékos növekedés után a most induló évre a GDP 4,5 százalékos növekedésével számol; a kormány az új munkahelyek számát a tavalyi kétszeresére, félmillióra tervezi emelni. Az éves infláció ütemét 19,5 százalékra kívánják leszorítani a jelenlegi - hivatalos adatok szerint 22 százalékos, független szakértők szerint ennél jóval magasabb - szintről.
G. S.
**** KERETBEN ****
Újra hitelez a Világbank?
A Világbank 1994 óta első ízben ismét iráni fejlesztések hitelezését fontolgatja - közölte James Wolfensohn, a pénzintézet elnöke. Az összesen 231 millió dollárnyi hitelből szennyvízkezelő és oktatásfejlesztő programokat valósítanának meg. A Világbank szakértői e hónap folyamán találkoznak az iráni illetékesekkel a részletek tisztázása végett, a döntés-előkészítő munkák ezt követően április végén vagy május elején fejeződhetnek be.
Wolfensohn elismerte, a 24 tagú igazgatótanács tagjainak véleménye megoszlik arról, hogy a pénzintézet szerződjön-e az új teheráni vezetéssel. Az Egyesült Államok egyelőre élesen ellenzi a hitelnyújtást, s bár a bank formálisan többségi határozattal dönt, a 18 százaléknyi szavazattal rendelkező USA nyomása gyakorlatilag meggátolhatja a jóváhagyást.
(NAPI)