Kamatot emelt az Európai Központi Bank

Az ECB a kamatemelés indoklásában kiemelte, hogy bár a gazdasági feltételek és kilátások egy évtizede nem voltak olyan kedvezőek, mint jelenleg, az utóbbi időben az árstabilitást veszélyeztető tényezők jelentek meg a térségben. Ezek közé tartozik az infláció mellett az M3 pénzmennyiségi mutatónak a 4,5 százalékos referenciaértéket folyamatosan meghaladó bővülése is, különös tekintettel az egyre növekvő magánhitelezésre. A mostani kamatemeléssel - amely a február 3-i ugyanilyen mértékű szigorítást követte - az ECB folytatja az inflációs kockázatok elhárítását, ezzel biztosítva az eurózóna fenntartható gazdasági növekedését - áll a bank közleményében. A repokamatnál a döntés március 22-én, a betéti, illetve a marginális hitelkamatnál mától lép életbe.
Az ECB kormányzótanácsának két héttel ezelőtti, a kamatokat változatlanul hagyó ülése óta a piacok határozott meggyőződése volt, hogy hamarosan szigorításra kerül sor.
A bank egy héttel ezelőtt nyilvánosságra hozott havi jelentése számos utalást tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a térség monetáris politikáját irányító intézmény növekvő aggodalommal tekint az inflációra, mivel az import fellendülése, a magas olajár és a gyenge euró együttes hatásaként már nem csak az energiahordozók ára emelkedik. Az infláció az eurózóna 11 államának átlagában januárban már elérte az ECB 2 százalékos plafonját; az EU brüsszeli bizottságának legfrissebb jelentése arra utalt, hogy az áremelkedés üteme februárban 2,1, márciusban 2,2 százalékra gyorsul. További érvet szolgáltatott a kamatemelésre, hogy a tegnap közölt adatok szerint a nagykereskedelmi árak Németországban éves szinten 1989 szeptembere óta nem látott mértékben, 5,7 százalékkal nőttek.
Bár az elemzők mintegy kétharmada nem számított arra, hogy az ECB most szánja rá magát a szigorításra, a piacok gyakorlatilag már beárazták a 25 bázispontos emelést. A mostani kamatemelési várakozást gyengítette, hogy mind Eichel német, mind Sautter francia pénzügyminiszter a hét elején úgy nyilatkozott, hogy az árak átmeneti hatások következtében emelkednek. Christian Noyer, az ECB alelnöke viszont egyértelműen arra utalt, hogy a magas olajár és a gyenge euró komolyan veszélyeztetheti az árstabilitást. Edgar Meister, a Bundesbank kormányzótanácsának tagja kedden tovább erősítette a várakozásokat, kijelentvén, hogy csak az időpontot kell megtalálni, amikor a piacok már kellően felkészültek a szigorításra. A kamatemelés bejelentését követően az euró kismértékben, 0,9684 dollárról 0,9656 dollárra, illetve 101,75 jenre gyengült, majd mindkét devizával szemben enyhén erősödött az árfolyama.
B. P. A.