A sajtójelentések szerint a BMW megtartaná a rendkívül sikeres Land Rover terepjárókat és a Minit - amelynek új modelljét jövőre kezdik gyártani - a Rover veszteséges vállalkozásait azonban eladná. A lehetőségek között van az is, hogy bezárják a longbridge-i Rover-üzemet, a legnagyobb brit autógyárat, amivel 9 ezer munkahely szűnne meg, de a beszállító üzemeket is számításba véve akár 50 ezren is elveszthetik állásukat.
A brit szakszervezetek tiltakoztak a Rover esetleges felszámolása ellen. Később Alastair Campbell miniszterelnöki szóvivő közölte: Stephen Byers kereskedelmi és iparügyi miniszter igyekszik meggyőzni a németeket, hogy a brit érdekeltség fényes jövő előtt áll. Tony Blair kormányfő a parlamentben szögezte le: mindent megtesznek a Rover megmentéséért.
Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a végéhez közeledik a BMW hat éve tartó kalandja a német lapokban "az angol betegnek" hívott Roverrel, amelyet 1994-ben 800 millió fontért (1 dollár=0,6335 font) vett meg. Azóta 5,6 milliárd dollárt fektetett be a vállalatba, de a Rover részesedése így is folyamatosan csökkent legfontosabb piacán, Nyugat-Európában, ahol az 1994-es 3,3 százalékról 1999-re 1,9 százalékra esett vissza. A BMW eladásai tavaly 7,4 százalékkal emelkedtek, a Roveré viszont 25 százalékkal zuhantak; vesztesége az 1998-as 585 millió fontról 786 millióra nőtt.
A német autógyártót különösen nyugtalanítja, hogy az Európai Unió kétségbe vonta a Rover longbridge-i gyárához nyújtott 152 millió fontos brit kormánytámogatás jogosságát, illetve azt, hogy a BMW - állításainak megfelelően - csakugyan komolyan fontolóra vette az R30-as modell gyártásának Magyarországra telepítését. Az EU szabályai értelmében Londonnak bizonyítania kell, hogy e támogatás nélkül a BMW-nek olcsóbb lett volna Magyarországon felállítani egy új gyárat; a Bloomberg hírügynökség Tatabányát említi ennek helyszíneként.
A Süddeutsche Zeitung már azt is tudni véli, hogy a Rover személyautógyárait a márkanévvel együtt egy eddig a gépkocsigyártásban nem érdekelt befektető venné meg.
B. T. J.
