BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNKTÓL.
Egy héten belül két osztrák vezető is járt Brüsszelben, ám míg Thomas Klestil elnök maga kezdeményezte látogatását az EU brüsszeli bizottságánál, addig Wolfgang Schüssel kancellár kényszerből jött hétfőn a belga fővárosba. Az EU soros elnöki posztját betöltő Portugália kormányfője, Antonio Guterres ugyanis - egyetértésben a többi 14 tagországgal - nem volt hajlandó tartani magát a szokáshoz, hogy a csúcsot előkészítő körútja során Bécset is felkeresse. A kancellárnak egyetlen lehetősége maradt, ha nem akarta, hogy mellőzött legyen: maga ment el Brüsszelbe, ahol Guterres végül is fogadta.
Schüssel és Guterres a lisszaboni csúcs előkészítése mellett a Bécs számára fontosabb kérdésről is tárgyaltak, vagyis hogy meddig lesznek érvényben a 14-ek szankciói. (Mint emlékezetes, a szélsőjobboldali Szabadságpárt kormányra kerülése után az EU tizennégy tagországa befagyasztotta a kétoldalú kapcsolatokat Ausztriával és nem támogatják az osztrák jelölteket nemzetközi intézmények posztjaira. NAPI Gazdaság 2000. február 1. 2. oldal.) Az osztrák kancellár kérésére Guterres megígérte, hogy a március 23-24-i lisszaboni csúcson napirendre tűzik a problémát. A kilátásokat illetően a portugál kormányfő úgy fogalmazott, hogy a Szabadságpárt "természetének kell megváltoznia" ahhoz, hogy normalizálódjanak a kapcsolatok. Megfigyelők szerint ez úgy is fölfogható, hogy az EU idővel feloldja a kétoldalú kapcsolatok befagyasztását akkor is, ha a Szabadságpárt nem távozik a koalícióból.
Schüssel szerint az unió működését is akadályozzák a szankciók, mert nem lehet elválasztani a közös politikáktól a bilaterális kapcsolatokat. Bécs nem tervezi, hogy megtorlásul visszaél vétójogával, nem kívánja megbénítani az uniót - nyilatkozta a kancellár. A már korábban is megjelölt témákban azonban a jövőben sem enged álláspontjából, vagyis ragaszkodik ahhoz, hogy az energiaszolgáltatást, a földtulajdonlást és a víznyerést érintő kérdésekben továbbra is egyhangú döntések szülessenek.
GORDON TAMÁS
